Főmenü megnyitása

Alexander Boris de Pfeffel Johnson (New York, 1964. június 19. –) brit politikus, Theresa May utódjaként 2019. július 24-től az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Konzervatív Párt vezetője 2019. július 23-tól. A Brexit elkötelezett támogatója. Johnson korábban külügyminiszter (2016–2018) illetve London polgármestere volt (2008-2016). Pályafutását számos rendhagyó, komikus és botrányos mozzanat övezte.

Boris Johnson
No10-2019-520-0081.jpg
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. július 24.
Uralkodó II. Erzsébet
Előd Theresa May
A Konzervatív Párt vezetője
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. július 23.
Előd Theresa May
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának külügyminisztere
Hivatali idő
2016. július 13. 2018. július 9.
Miniszterelnök Theresa May
Uralkodó II. Erzsébet
Előd Philip Hammond
Utód Jeremy Hunt
London 3. és 4. polgármestere
(Mayor of London)
Hivatali idő
2008. május 4. 2016. május 9.
Előd Ken Livingstone
Utód Sadiq Khan

Születési név Alexander Boris de Pfeffel Johnson
Született 1964. június 19. (55 éves)[1][2][3][4][5][6]
New York[7]
Párt Konzervatív Párt

Szülei Charlotte Johnson Wahl
Stanley Johnson
Házastársa
  • Marina Wheeler (1993–2018, válás)
  • Allegra Mostyn-Owen (1987–1993, válás)
Élettárs Carrie Symonds
Foglalkozás
  • újságíró
  • politikus
Iskolái
Vallás anglikanizmus

Boris Johnson aláírása
Boris Johnson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Boris Johnson témájú médiaállományokat.

Fiatalkora, tanulmányai és házasságaiSzerkesztés

Boris Johnson Stanley Johnson volt konzervatív képviselő négy gyermeke közül a legidősebb. Édesapja ezen kívül az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is dolgozott. Első, festő feleségétől, Charlotte Fawcetttől született Johnson.[8] Ő Sir James Fawcett, egy előkelő ügyvéd[9] és az Emberi Jogok Európai Bizottságának az elnökének a lánya.[10] Stanley Johnsonnak második feleségétől is született két gyermeke. Apai ágon Johnson Ali Kemal bej dédunokája. Ali Kemal liberális török újságíró és Damat Ferid pasa kormányában belügyminiszter, valamint az Oszmán Birodalom nagyvezíre - főminisztere volt, akit a török függetlenségi háború idején megöltek.[11] Az első világháború idején Boris nagyapja valamint nagynénje brit alattvaló lett, akik ettől kezdve nagyanyjuk lánykori nevét, a Johnsont használták. Johnson egyszer a következőképp jellemezte saját magát: „egyszemélyes olvasztótégely” – ükszülei között éppúgy voltak muszlimok, zsidók és keresztények is.[12] Apja anyai nagyanyja, Marie Louise de Pfeffel, egy német színésznő és Pál württembergi királyi herceg leszármazottja. Rajta keresztül Johnson II. György s György ük-ük-ük-ükapján, I. Jakabon keresztül, az összes addigi brit királyi ház leszármazottja.

Johnson az Amerikai Egyesült Államokban, New York államban New Yorkban született.,[13] de amint édesanyja felkészült oxfordi záróvizsgáira, visszatértek Angliába. Johnson testvére, Rachel egy évvel később született. Gyermekkorában Boris Johnson nagyothallott, és emiatt számos műtéten kellett átesnie. Egy tympanostomiás tubust helyeztek el a fülében. A feljegyzések szerint emiatt csendes gyermek volt.[14] Tanulmányait a brüsszeli European Schoolban,[15] Ashdown House-ban és az Eton College-ban folytatta. Utóbbi helyen királyi ösztöndíjas volt. Az oxfordi Balliol College-ben klasszika-filológiát hallgatott. Második jelölésénél az Oxford Union elnökévé választották. Frank Luntz[16] és Radosław Sikorski[14] azt állítja, Johnson már az egyetemen is a Szociáldemokrata Párt támogatója volt. Ezt abból gondolják, hogy abban az időben nagy volt ennek a pártnak a befolyása az egyetemen belül, s a támogatása szükséges volt az Unió elnöki tisztének betöltéséhez. Ezzel ellentétben ő azt állítja, nem volt több, mint a párt által leginkább preferált jelölt. David Cameronnal együtt az oxfordi Bullingdon Club tagja volt. Ez a szervezet egy egyetemen belüli együtt ebédelő csoport volt, mely fülsértő fesztiváljairól híresült el.[17]

1987-ben eljegyezte Allegra Mostyn-Owent, azonban házasságuk kevesebb mint egy évig tartott, s végül 1993-ban váltak el.[18] Még ebben az évben elvette Marina Wheeler ügyvédet, Sir Charles Wheeler újságíró és rádiós valamint szikh indiai feleségének, Dip Singhnak a lányát.[19] A két család már több évtizede ismerte egymást,[14] és Marina Wheeler majdani férjével egyszerre volt Brüsszelben az Európai Iskolában. Két fiuk (Theodore Apollo (sz. 1999) és Milo Arthur (sz. 1995)) és két lányuk (Lara Lettice (1993) és Cassia Peaches (sz. 1997)) született.[20] Ezenkívül Johnsonnak 2009-ben született házasságon kívül egy lánya, Stephanie, Helen McIntyre-tól, akivel egy időben viszonya volt.[21]

2018 szeptemberében Boris Johnson és Marina Wheeler bejelentették válásukat.[22] Johnson jelenleg Carrie Symonds PR-ügynökkel él együtt.[23]

Újságírás és történelemSzerkesztés

Miután Oxfordban 2:1-es eredménnyel diplomát szerzett, a második legjobb fokozat, kb. 70–79%-os eredmény), egy hetet a L.E.K. Consultingnál dolgozott tanácsadóként. Ezt követően a The Timesnál volt riportergyakornok. Azt követően, hogy keresztapjának, Colin Lucasnak – az Oxfordi Egyetem későbbi elnökhelyettesének – egy idézetét megmásította, egy éven belül kirúgták addigi munkahelyéről.[24] Miután rövid ideig a wolverhamptoni Express & Star újságírója volt, 1987-ben vezércikkíróként a The Daily Telegraphhoz szerződött. 1989 és 1994 között az újságnak az Európai Közösségekhez kiküldött tudósítója volt. 1994 és 1999 között segédszerkesztőként dolgozott. A The Spectatorhoz fűződő kapcsolata 1994–1995 között politikai cikkíróként kezdődött. 1999-ben az újság szerkesztője lett, s egészen 2005 decemberéig az árnyékkormány felsőoktatásért felelős miniszteri posztjára történt kinevezéséig ezt az állást töltötte be.

Friends, Voters, Countrymen: Jottings on the Stump címmel önéletrajzi ihletésű könyvet írt a 2001-es választási kampányról. Szintén ő a szerzője három, újságcikkeket összegyűjtő könyvnek is, melyek a következők:.Johnson's Column, Lend Me Your Ears és Have I Got Views For You. Első, 2004-ben megjelent regényének címe Seventy-Two Virgins, következő, a londoni polgármesteri választás után nyomdákba kerülő könyvének címe pedig The New British Revolution lesz.[25] 2004-ben jelölték a Brit Akadémia Televíziós Díjára. Ezen kívül számos nem hivatalos elismerést kapott, és több rajongói oldala van. Hivatalos honlapja és blogja 2004 szeptemberében indult.

Polgármesterré választása után bejelentette, hogy újraindítja a The Daily Telegraphban megjelent cikkeit. A The Guardian jelentése szerint ezért a tevékenységéért évi 250 000 fontot kap. A riport hozzátette, hogy ebből az összegből két, 25 000 fontos ösztöndíjat alapít. Egyet az újságíró-hallgatóknak, egyet pedig a klasszikusokat oktató tanároknak.[26]

Johnson népszerű történész. A The Dream of Rome című, a Római Birodalmat és az Európai Uniót összehasonlító dokumentumfilmjét 2006-ban vetítették. 2014-ben jelent meg Churchillról írt életrajza 'The Churchill Factor: How One Man Made History' (magyarul 2015-ben ' A Churchill tényező - Hogy csinál egy ember történelmet?' címmel adták ki.).

Politikai karrierjeSzerkesztés

2001-ben Johnsont Henley-on-Thames parlamenti képviselőjévé választották. Ezen a poszton Michael Heseltine-t követte. 2004-ben került középpontba, mikor a belügyekért felelős árnyékszóvivő távozását követően átalakították az árnyékkormányt, s ekkor lett a művészetek felelőse. 2003 novemberétől a Konzervatív Párt kampányért felelős elnökhelyettese lett.[27]

Ezekből a magas megbecsültséget biztosító állásokból 2004 novemberében eltávolították. Ennek az volt az oka, hogy hazudott Michael Howardnak egy több éve zajló, Petronella Wyattal fenntartott házasságon kívüli viszonyáról, aki a The Spectator's New York-i tudósítója és régebbi szerkesztőhelyettese volt. Johnson a következőkkel utasította vissza ezeket a kijelentéseket: "ez egy nagy rakás hazugság." Azonban Howard azért rúgta ki Johnsont, mivel szerinte a sajtójelentések arra utaltak, hogy Johnson hazudott, s nem is a szerelmi kalandjai miatt.[28]

Az új konzervatív vezető, David Cameron 2005. december 9-én kinevezte az új árnyékkormány felsőoktatásért felelős miniszterévé. Nem sokkal ezt követően lemondott a The Spectatornél betöltött szerkesztői pozíciójáról. 2006. április 2-án a News of the World azt állította, hogy Johnsonnak volt még egy, a Times Higher Education újságírójával, Anna Frazeckerleyjel fenntartott házasságon kívüli viszonya. Egy videó[29] azt mutatja be, ahogy távozik a hölgy lakásáról, és egy taxiból integet neki. Ennek következményeként egy, az Exeteri Egyetemen a hallgatók finanszírozási kérdéseiről tartott előadásában olyan komikus jelenetekkel kérte meg a hallgatóságot arra, hogy más témákat ne érintsenek, mellyel biztosan ezekre az állításokra célzott. A The Times' egyik riportja szerint'[30] azt állította, Cameron az esetleges történéseket magánügyként kezeli, s Johnson emiatt nem fogja elveszíteni állását.

FelsőoktatásSzerkesztés

A felsőoktatásért felelős árnyékminiszterként Johnson lett a konzervatívoknak a felsőoktatásban bevezetett legújabb díjnak az értékelésének a felelőse.

Johnson, miután a jelöléshez szükséges ajánlások hétszeresénél is több jelölést kapott, 2006 februárjában elindult az Edinburghi Egyetem rektorának megválasztásáért kiírt versenyen[31] A poszt elnyerésére benyújtott pályázata addig soha nem látott mértékben hozta meg a választópolgárok szavazókedvét, és egy „akárki más, csak Boris ne” kampány vette kezdetét.[32] Ellenzői között a hallgatói testületeknél tett első két látogatása alkalmával olyanok is akadtak, akik italokkal dobálták meg.[31][33] Johnson végül is a négy induló közül a harmadik lett. Összesen 2123 szavazatot kapott. Magnus Linglater újságíró előzte meg összesen 3052, és Mark Ballard zöld párti skót képviselő 3597 szavazattal végzett előtte.[32] Johnsontól olyan mondatokat idéztek, melyek szerint szívesen mozgósította volna a hallgatói testületeket, azonban elkeseredetten a következőket mondta az ellene indított kampányról: „angol tandíjkereskedők”.[32]

Az egyetemeken a pályaválasztási héten a Konzervatív Párt Boris képével és 'Boris needs you' (Borisnak szüksége van rád) és 'I Love Boris' (Szeretem Borist) feliratú tárgyakkal népszerűsítette magát.[34]

Londoni polgármesterekéntSzerkesztés

Több nap találgatást és médiaérdeklődést követően 2007. július 16-án Johnson bejelentette, hogy őt választották a konzervatívok jelöltjévé a 2008-as londoni polgármester-választásra.[35] Ugyanekkor lemondott az árnyékkormányban betöltött tisztségéről, ugyanakkor megtartotta képviselői helyét és a The Independence szerint bírja David Cameron hallgatólagos támogatását.[36] George Jones, a The Daily Telegraph politikai szerkesztője arról számolt be, hogy az Evening Standard ezt idézte Johnsontól: "A lehetőség túl nagy és az ár csodálatos ahhoz, hogy elveszítsük a londoni jelenlét és a londoniak képviseletének esélyét."[35]

A Konzervatív Párt 2007. szeptember 27-én erősítette meg Johnson jelölését.[37] Választási kampánya 2008. március 31-én Edmontonban kezdődött, ahol David Cameron a következő szavakkal mutatta be a jelöltet: „Nem mindig értek egyet vele, de elfogadom, hogy megvan a saját személyisége.”[38]

2008. május 4-től 2016-ig Johnson London polgármestere volt. Emlékezetes maradt, amikor a 2012-es londoni olimpia idején kötélpályán függeszkedve akart végigmenni a londoni Olimpiai Park fölött, de menet közben elakadt. A kötélen lógó polgármesterből azonnal internetes mém lett.[39]

A 2016-as Brexit-népszavazás utánSzerkesztés

A Brexit-kampányban a kilépést támogatta. A népszavazás után visszalépett pártja miniszterelnök-jelöltjei közül.[40][41][42] Ezt a lépését – többek között – Lord Heseltine bírálta, aki olyan tábornokhoz hasonlította Johnsont, aki cserbenhagyja csapatait.[43] Johnson a kampányban is tett erős kijelentéseket, egyik nyilatkozatában egyenesen Hitlerhez hasonlította az EU-t, mondván az EU ugyanúgy európai szuperállamot akar, mint ahogy szerinte Hitler akart.[44][45]

Az Egyesült Királyság külügyminiszterekéntSzerkesztés

2016. július 14-én nevezte ki Theresa May akkori miniszterelnök külügyminiszternek, a hír fogadtatása vegyes volt.[46] Külügyminisztersége alatt a Brexittel kapcsolatos tárgyalásokban próbált egyezkedni, nem mindig szalonképes módon,[47] illetve nagy port vert fel, mikor egy nyilatkozatával tovább súlyosbította egy Iránban letartóztatott iráni-brit kettős állampogárságú nő helyzetét.[48] 2018. július 9-én mondott le a külügyminiszteri posztról, mert vitái voltak a May-kabinet tagjaival a „felpuhuló” Brexit feltételeinek kapcsán.[49]

Külügyminisztersége utánSzerkesztés

Ezután továbbra is határozottan kiállt a Brexit mellett, élesen kritizálva minden olyan egyezkedést, ami további szorosabb együttműködést tenne lehetővé az EU-val.[50][51] Közben újabb botrány lett a burkákra tett megjegyzéséből, amikor az azt viselő nőket postaládákhoz és bankrablókhoz hasonlította, emiatt még a pártja is eljárást kezdeményezett vele szemben.[52] Miután azonban esélyes lett a miniszterelnöki székre tónust váltott a Brexit-megegyezés kapcsán, és hajlandónak mutatkozott a további egyezkedésekre.[53]

Az Egyesült Királyság miniszterelnökekéntSzerkesztés

2019. július 23-án a Konzervatív Párt Johnsont választotta meg – Theresa May utódjaként – a Konzervatív Párt elnökévé. Ebből következik, hogy várhatóan Johnson lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke.[54][55] Johnson mindjárt első nyilatkozatában kikötötte, hogy októberben mindenképpen kivezeti Nagy Britanniát az EU-ból, de – korábbi nyilatkozataival szemben – nyitott egy új megállapodásra is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban figyelmeztette, hogy semmiképp nem tárgyalható újra a brit európai uniós kiválási feltételrendszerről megkötött szerződés.[56] Johnson fogadkozott, hogy a kilépés az ország előnyére válik és különféle ígéreteket tett többek közt adókedvezményekre és a szabadkereskedelmi egyezmények felgyorsítására különféle egyéb állami támogatások mellett,[57] de vitatta az Észak-Írország és Írország közötti úgynevezett „backstop-egyezményt”, ami lehetőséget ad a két ország közti szabad kereskedelemre, ezért annak újratárgyalásáig EU-s vezetővel nem is akart találkozni – noha az EU már ezt is lezárt ügynek tekinti.[58] Első skóciai útján rá akarta venni Nicola Sturgeon skót első minisztert, hogy segítsen a kilépés újratárgyalásában, de amellett, hogy a skótok kifütyülték Sturgeon is csak azt tudta megismételni, hogy rendezetlen Brexit esetén Skócia népszavazást tart az önállóságáról, mert ők az Unió tagjai kívánnak maradni.[59] Johnson ténykedése a font árfolyamát is bedöntötte,[60] dacára, hogy tíz éve ugyanezért ő kritizálta az akkori kormányt.[61]

Később az ír kormányfővel, Leo Varadkarral folytatott telefonbeszélgetést, ahol egyértelműsítette, hogy nem áll szándékában a fizikai akadály és ellenőrzés Írország és az Egyesült Királyság határán.[62] Vélemények szerint Johnson fenyegető kijelentései, miszerint egyezség nélkül is kilép az EU-ból a jobb pozíciók kizsarolásáról szólhat, ami azért is visszás, mert a brit kilépési megállapodást ez év márciusában Johnson is megszavazta, és valódi megoldási javaslatok helyett ez csak az otthoni táborának szóló üzenet.[63] Közben kormánya egy egymilliárd fontos költségvetési csomagot tervezett a megegyezés nélküli kilépés esetére,[64] melyet újabb milliárdok követtek a még megelőző években elkülönített több mint 4 milliárd fonton felül.[65] Egy időközi választás miatt viszont minimálisra csökkent Johnson parlamenti többsége.[66]

Johnson augusztus 28-án arra kérte II. Erzsébet királynőt, hogy átmenetileg oszlassa fel a parlamentet, amit a királynő meg is tett, így az szeptember 9-étől október 14-ig nem ülésezik, ami korlátozza a törvényhozás működését. A lépést egyértelmű felháborodás követte, noha Johnson indoka szerint egy új törvényalkotási program előkészítése miatt volt erre szükség, John Bercow, az alsóház elnöke és Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke is élesen támadta Johnsont, mondván a feloszlatással direkt el akarta venni a lehetőségét a rendezetlen Brexit megtárgyalásának.[67] Több tízezren tiltakoztak Johnson ellen, mondván őt nem a választók választották meg.[68] A brit legfelsőbb bíróság viszont törvénysértőnek minősítette Johnson lépését, ezért felfüggesztette a határozatot.[69]

Konfliktusok a személye körülSzerkesztés

Johnson többször tett vagy mondott botrányos, vicces vagy megosztó dolgokat:

  • Egy ízben úgy fogalmazott, hogy az alacsony IQ-jú emberek nem jutnak előre az életben, nem sokkal ezután egy rádióműsorban szerepelve három egyszerűnek mondható találós kérdésre sem sikerült helyes választ adnia: az első kettőben tévedett, a harmadikat pedig ezért már nem is volt hajlandó megválaszolni.[70]
  • A Brexit-népszavazás kampánya idején olyat is talált mondani, hogy az EU nem engedi a banánt háromnál nagyobb fürtben árulni (ilyen szabály természetesen nincs), miközben párhuzamot vont az EU és Hitler között.[44][45]
  • Külügyminiszterként rontott egy letartóztatott iráni-brit kettős állampolgárságú nő ítéletén,[71] majd ugyancsak a brit diplomácia vezetőjeként osztotta pártja egyik tagjának leplezetlen véleményént, aki szerint „Putyin focivébéje” olyan, mint Hitler olimpiája, ahol az orosz elnök „sütkérezhet”.[72] Ugyanakkor lencsevégre kapták Perugia repülőterén, amikor másnaposan egy orosz médiatulajdonos partijáról tartott hazafelé.[73]
  • Ezután – már nem külügyminiszterként – hasonlította a burkát viselő nőket postaládákhoz és bankrablókhoz, amiért a pártja eljárást indított.[52]
  • Per is indult ellene, amiért még a Brexit-kampány idején azzal az azóta bebizonyított valótlansággal kampányolt, miszerint a brit EU-tagság az országnak heti 350 millió fontjába kerül.[74]
  • Egy alkalmommal Donald Trump amerikai elnök kereste telefonon, amit Johnson ugratásnak vélt, ezért letette a telefont. Miután azonban kiderült, hogy a hívó valóban az, akinek mondja magát tudtak beszélni.[75]
  • Nem sokkal miniszterelnöki posztja megszerzése előtt olyan hangos veszekedésbe keveredett barátnőjével, hogy a szomszédok a lárma miatt rendőrőket hívtak.[76] A pár állítólag egy felborult borospohár miatt kapott hajba. Rendőri eljárásra végül nem volt szükség.[77]

SzármazásaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. London Mayor Boris Johnson agrees to pay US tax bill. BBC
  8. Boris Johnson, by his mother Charlotte Johnson Wahl Telegraph, 18 May 2008
  9. Sholto Byrnes: "Who is Boris Johnson?". New Statesman, 2008. március 27. (Hozzáférés: 2008. április 28.)
  10. "Human Rights in the Private Sphere", Andrew Clapham, OUP, 1993, p. 186.
  11. Norman Stone "My dream for Turkey, by Boris’s great-grandfather", Archiválva 2009. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben The Spectator, 2008. április 23.
  12. Guardian: Phooey! One-man melting pot ready to take on King Newt
  13. About Boris. Boris Johnson. (Hozzáférés: 2008. május 8.)
  14. a b c Gimson, Andrew (2006 [2007]). „Boris: The Rise of Boris Johnson”, 254, 11–12, 26–27, 71, 118, 119. o, Kiadó: Pocket Books [Simon & Schuster].  
  15. Westminster Hall debates
  16. Henry Deedes "Pandora column: A youthful flirtation comes back to haunt Boris", The Independent, 2006. augusztus 9. Elérés 2008. április 29.
  17. Cameron's cronies in the Bullingdon class of '87”, Daily Mail, 2007. február 13. (Hozzáférés ideje: 2008. május 13.) 
  18. No dumb blond
  19. "Boris celebrates Vaisakhi in Southall". BackBoris.com, 2008. április 6. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 3.)
  20. "The Boris Johnson story ". BBC News, 2008. május 4. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  21. "Does Boris Johnson have children?". express.co.uk, 2019. június 18. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  22. "Boris Johnson and Marina Wheeler announce divorce". guardian.co.uk, 2018. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  23. "Who is Boris Johnson’s girlfriend Carrie Symonds and what happened in their London home?". thesun.co.uk, 2019. június 23. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  24. BBC Article: Boris Johnson's media scrapes 2007. július 17
  25. theBookseller.com. [2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 27.)
  26. The Guardian: Boris to return to Telegraph column
  27. "The Conservative Party has decided to sell the lease on its London HQ.", BBC News, 2003. november 11., Elérés 2008. április 15.
  28. Independent article Archiválva 2004. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben from 14 November, 2004 on Johnson's sacking.
  29. News of the World video clip of Boris Johnson. News of the World
  30. Johnson 'will keep his job'. The Times, 2006. április 3. (Hozzáférés: 2006. szeptember 17.)
  31. a b guardian.co.uk Damp greeting from students for Boris Johnson, 27 January, 2006
  32. a b c Times Higher Education supplement Blond has more fun but fails to thwart anti top-up fee vote, 24 February, 2006
  33. Pint Poured Over Boris Johnson MP. YouTube
  34. Boris Johnson goes Warhol to become poster boy for Tories. Media Guardian, 2006. szeptember 6. (Hozzáférés: 2006. szeptember 17.)
  35. a b George Jones "Boris Johnson to run for mayor", Daily Telegraph, 2007. július 18. Elérés 2007. július 24.
  36. Andrew Grice "'I'll put the smile back on London's face': Boris confirms challenge to succeed Ken", Archiválva 2008. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben The Independent, 2007. július 17. Elérés 2007. július 14.
  37. Johnson is Tory mayor candidate. BBC News, 2007. szeptember 27.
  38. Cameron backs 'brilliant' Johnson. BBC News. (Hozzáférés: 2008. március 31.)
  39. Kötélen lógó polgármesteren röhög a világ Index, 2012. augusztus 2.
  40. Nem indul a brit kormányfői posztért Boris Johnson Index, 2016. június 30.
  41. Archivált másolat. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 2.)
  42. http://www.origo.hu/nagyvilag/20160630-kihivokat-kap-a-biztos-befutonak-hitt-boris-johnson.html
  43. https://www.politicshome.com/news/uk/political-parties/conservative-party/boris-johnson/news/76785/lord-heseltine-boris-johnson
  44. a b Brit kilépési kampány: EU = Hitler Index, 2016. május 15.
  45. a b Hitlerezéssel és arcon veréssel dübörög a brit EU-népszavazás kampánya Index, 2016. június 7.
  46. A washingtoni külügyi szóvivő nem bírta ki röhögés nélkül Index, 2016. július 14.
  47. A britek nem fizetik ki az adósságukat az EU-nak Index, 2017. május 12.
  48. Boris Johnson megjegyzése miatt emeltek újra vádat egy iráni-brit nő ellen Index, 2017. november 17.
  49. Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter Index, 2018. július 9.
  50. Boris Johnson: A brexites javaslatcsomag egy robbanószerrel töltött mellény Index, 2018. szeptember 9.
  51. Boris Johnson szerint gyalázatos a brit kormány Brexit-javaslatcsomagja Index, 2018. október 2.
  52. a b Pártja eljárást indít a burkát viselő nőket postaládához hasonlító Boris Johnson ellen Index, 2018. augusztus 9.
  53. Boris Johnson hirtelen a brexit-megállapodás híve lett Index, 2019. június 27.
  54. https://444.hu/2019/07/23/boris-johnson-lesz-nagy-britannia-kovetkezo-miniszterelnoke
  55. https://www.theguardian.com/politics/2019/jul/23/boris-johnson-elected-new-tory-leader-prime-minister
  56. Juncker Boris Johnsonnak: Nem tárgyalható újra a brexitmegállapodás Index, 2019. július 25.
  57. Johnson: A brexit lehetőség, hogy az Egyesült Királyságban legyen a legjobb élni Index, 2019. július 27.
  58. Johnson addig nem találkozik az EU vezetőivel, míg nem kerül ki az ír határkérdés a brexitből Index, 2019. július 29.
  59. Skócia nem kér Boris Johnson ötleteiből Euronews, 2019. július 30.
  60. Brexit: Boris Johnson szavaira bezuhant a font árfolyama Index, 2019. július 30.
  61. Éppen most szúrja magát köldökön Boris Johnson? Napi.hu, 2019. július 30.
  62. Boris Johnson nem akar határellenőrzést az ír-északír határon Napi.hu, 2019. július 30.
  63. Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában Portfolio, 2019. július 31.
  64. Brexit: Boris Johnson költekezésbe kezdett és "háborús kabinetet" alakított Portfolio, 2019. július 29.
  65. Már a brit kormány is a hard-Brexitre gyűjti a pénzt Portfolio, 2019. augusztus 1.
  66. Egyfősre csökkent Boris Johnson többsége a parlamentben Napi.hu, 2019. augusztus 2.
  67. A királynő felfüggeszti a brit parlament ülésezését 24.hu, 2019. augusztus 28.
  68. Tízezrek vonultak utcára Boris Johnson húzása miatt HVG, 2019. augusztus 31.
  69. Törvénytelen volt a brit parlament felfüggesztése a Legfelsőbb Bíróság szerint is HVG, 2019. szeptember 24.
  70. Okosabb, mint egy londoni polgármester? Index, 2013. december 3.
  71. Börtönben marad a Boris Johnson-nyilatkozat miatt letartóztatott nő Index, 2017. december 11.
  72. Hitler olimpiájához hasonlítja két brit politikus az orosz focivébét Index, 2018. március 21.
  73. Olasz luxusbuli után, a reptéren tántorogva fotózták le Boris Johnsont Index, 2019. július 26.
  74. Nem áll bíróság elé hivatali visszaélés miatt Boris Johnson ex-külügyminiszter Index, 2019. június 7.
  75. Boris Johnson letette a telefont, amikor Trump hívta, mert azt hitte, csak szívatás Index, 2019. június 9.
  76. Boris Johnson úgy összeveszett a barátnőjével, hogy riasztották a rendőröket Index, 2019. június 21.
  77. Vörösborral leöntött kanapé miatt is üvöltöztek Boris Johnsonék Index, 2019. június 23.


Elődje:
Theresa May
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
2019. július 24.
 
Utódja:
'

További információkSzerkesztés