Lovas Rezső

Lovas Rezső György (Debrecen, 1946. november 17. –) magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti magfizika neves kutatója, kutatási területe ezen belül a magreakciók elmélete és a nukleoncsomó-szerkezet. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete tudományos igazgatóhelyettese, 1997 és 2008 között az intézet igazgatója.

Lovas Rezső
Életrajzi adatok
Született	1946. november 17. (77 éves) Debrecen
Ismeretes mint	fizikus
Iskolái	Debreceni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kossuth Lajos Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	atomfizika
Kutatási terület	magreakciók elmélete, nukleoncsomó
Tudományos fokozat	a fizikai tudomány doktora (1988)
Munkahelyek
MTA Atommagkutató Intézete	igazgatóhelyettes (1991–1996), igazgató (1997–2008)
Tudományos publikációk száma	~100
Szakmai kitüntetések
Akadémiai Díj (1999)
Akadémiai tagság	levelező (2004), rendes tag (2013)

Életpályája

1965-ben érettségizett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar fizikus szakára, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Ezt követően a szintén Debrecenben található MTA Atommagkutató Intézete elméleti fizikai osztályában kapott állást, ahol először aspiránsként dolgozott. 1974-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Később tudományos segédmunkatársi, munkatársi, majd tudományos tanácsadói beosztásokba került. 1991-ben az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki, majd 1997 év elejétől átvette az intézet vezetését. Pozícióját tizenegy éven keresztül töltötte be, emellett kutatóprofesszorrá avatták. 2001-ben Charles Simonyi-ösztöndíjjal kutatott. 1989-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem címzetes docense, 1993-ban címzetes egyetemi tanára lett, ezenkívül a Debreceni Egyetem Fizikai Tudományok Doktori Iskolának oktatója. Magyarországi állásai mellett 1973–1974-ben és 1979-ben az Oxfordi Egyetemen, 1980–1981 Daresburyi Laboratóriumban, 1984–1985-ben a karlsruhei Magkutató Központban volt vendégkutató.

1978-ban védte meg a fizikai tudomány kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Magfizikai (később Atommag-fizikai) Bizottságának lett titkára, később tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. 2008 és 2014 között a Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese volt. Aktívan részt vett a Tudományetikai, később a Könyv- és Folyóirat-kiadó, valamint a Könyvtári Bizottság munkájában. Intézetigazgatóként az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának is tagja volt. Az MTA Domus ösztöndíjprogramjának kuratóriumába is bekerült a természettudományok egyik képviselőjeként. 2011-ben a londoni székhelyű Academia Europaea is beválasztotta tagjai sorába. 1995 és 1996 között a Debreceni Universitas igazgatótanácsának elnöke is volt. Emellett közéletileg is aktív: a konzervatív Professzorok Batthyány Köre alapítója, később több éven át alelnöke és elnökségi tagja volt. Részt vett a 2005-ben megjelent Szent István-terv megalkotásában. Közel száz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar vagy angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Novobátzky Károly-díj (1987)
• Akadémiai Díj (1999)
• Hatvani István-díj (2000)
• Debrecen díszpolgára (2010)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011)

Főbb publikációi

• Comparison of the most often used unbound state wave functions in a square well model (társszerző, 1971)
• Model calculations for from and spectroscopic factors in stripping to resonant states. (1974)
• On the self-consistency of the Lane model (1976)
• Strength decoupling from the giant dipole resonance upon diagonalizing a Gaussian force and a δ-force on a particle-hole basis (társszerző, 1978)
• Local-potential alfa-cluster model for 40Ca and 44Ti (társszerző, 1980)
• Low-energy behaviour of the real depth of the proton optical potential (társszerző, 1981)
• Microscopic description of 7Li and 7Be for the DWBA treatment of cluster transfer reactions (társszerző, 1983)
• Nukleoncsomók atommagokban és magreakciókban (1987)
• Fragmentation properties of 6Li (társszerző, 1987)
• Complex scaling in the cluster model: resonances in 8Be (társszerző, 1988)
• Cluster-configuration shell model for alpha decay (társszerző, 1992)
• Absolute alpha decay width of 212Po in a combined shell and cluster model (társszerző, 1992)
• Microscopic multicluster description of neutron-halo nuclei with a stochastic variational method (társszerző, 1994)
• Microscopic theory of cluster radioactivity (társszerző, 1998)
• Structure of 6He with an extended three-cluster model (társszerző, 1999)
• Properties of some exotic five-particle systems (társszerző, 2001)
• Microscopic multicluster model of Li-9,Li-10,Li-11 (társszerző, 2002)
• Structure and reactions of light exotic nuclei (könyv, társszerző, 2003)
• Handbook of Nuclear Chemistry (társszerk., 2011)
• Antibound poles in cut-off Woods-Saxon and strictly finite-range potentials (társszerző, 2012)
• Ütközés és bomlás a fizikában (2014)
• Azonosság és másság: A Pauli-elv az atommagban (2015)

Források

• Lovas Rezső. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008.  
• Cikk Lovas Rezső díszpolgári címe kapcsán rövid életrajzzal
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. mta.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2015. március 14.)
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában. vm.mtmt.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2015. március 14.)