Főmenü megnyitása

Lucius Caecilius Metellus (i. e. 251)

(Lucius Caecilius Metellus (Kr. e. 251) szócikkből átirányítva)

Lucius Caecilius Metellus (i. e. 290i. e. 221) római politikus, hadvezér, az előkelő, plebeius származású Caecilia gens Metellus-ágának első ismert képviselője.

Lucius Caecilius Metellus
Született i. e. 290
Elhunyt i. e. 221 (68-69 évesen)
Állampolgársága római
Gyermekei
SzüleiLucio Cecilio Metelo Denter
Foglalkozása
  • politikus
  • katona
Tisztség

Kr. e. 251-ben, az első pun háború idején consul volt Caius Furius Pacilusszal, és kollégájával együtt Szicília szigetén harcolt a punok legendás hadvezérének, HasdrubalnakHannibal apjának – csapatai ellen. A harci elefántok olyannyira elrettentették a római katonákat, hogy a két consul inkább kerülte az összecsapást. Végül Pacilus visszatért Itáliába a csapatok egy részével, Hasdrubal pedig úgy vélte, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Panormusnál megtámadta Metellus állásait, azonban katasztrofális vereséget szenvedett: hadainak zöme elpusztult, elefántjait pedig elfogták a rómaiak. Ez a győzelem alapozta meg a szigeten a rómaiak fölényét, és a háború végkimenetelében is döntő volt. Nem csoda, hogy Metellus triumphust tarthatott Rómában, amelyen a zsákmányolt elefántokat is felvonultatta. Később a Metellusok által vert pénzérmék jellegzetes motívuma lett a győzelemnek emléket állító elefánt.

Kr. e. 249-ben Aulus Atilius Calatinus dictator helyettese (magister equitum), Kr. e. 247-ben pedig ismét consul lett, ezúttal N. Fabius Buteo kollégájaként. Ezekben az években semmi említésre méltó esemény sem történt. Kr. e. 243-ban pontifex maximus lett, amely tisztséget huszonkét évvel később bekövetkezett haláláig viselte. Ilyen minőségében Kr. e. 241-ben megmentette a Palladiumot a lángoló Vesta-templomból, ám közben elvesztette szeme világát. Hősi tettéért szobrot emeltek neki a Capitoliumon, és a történelemben egyedülálló módon engedélyezték számára, hogy lóvonta fogaton mehessen a senatusi ülésekre.

Egyéb megtiszteltetések mellett i. e. 224-ben dictatorrá választották a népgyűlés levezetésére. Érdemeit Plinius által megőrzött halotti beszédéből ismerjük, amit fia, Quintus tartott a temetésén.

ForrásokSzerkesztés