Lucrinói-tó
A Lucrinói-tó (olaszul Lago di Lucrino, latinul Lucrinus Lacus) egy tó Olaszország Campania régiójában, az Avernói-tótól északra.
| Lucrinói-tó | |
 | |
| Lucrinói-tó | |
| Ország(ok) |  Olaszország |
| Hely | Campania, Nápoly megye, Bacoli város |
| Típus | krátertó |
| Felszíni terület | 0,95 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Lucrinói-tó
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 40° 49′ 46″, k. h. 14° 04′ 49″Koordináták: é. sz. 40° 49′ 46″, k. h. 14° 04′ 49″ | |
Lucrinói-tó
Pozíció Campania térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lucrinói-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Pozzuoli-öböltől mindössze egy kis földnyelv választotta el, amelyen egykoron a Via Herculanea római út haladt keresztül. A legendák szerint ezt az utat Héraklész építette. Később Marcus Vespasianus Agrippa római generális parancsára az utat elbontották és a tavat kikötővé alakították át. Ugyanekkor egy csatorna is épült, mely összekötötte az Avernói-tóval.
A mai tó mérete (olasz nyelven „maricello” azaz kis tenger) mérete jelentősen lecsökken a Monte Nuovo vulkáni kúpjának 1538-as kiemelkedését követően. Az egykori földnyelv maradványai napjainkban csak a víz alatt láthatók. 1922-ben a tó fenekén kénes források törtek fel és a tó halállománya elpusztult a források mérgező anyagától.
A római időkben halászok laktak partjain illetve jelentős osztrigatenyészetnek adott helyet, amely napjainkban is híres és melyet i. e. 100 körül alapított Sergius Orata római szenátor. E vállalkozása mérhetetlen haszonnal járt, állítólag innen származik a tó neve is (a „lucrum” latinul am. haszon).
A Lucrinói-tó partja a Baiae-ban nyaraló rómaiak egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A tó keleti partján állt Cicero villája, amely 1538-ban víz alá került. A legendák szerint a villa kertjében egyik nap meleg vizű forrás tört fel, amelyet szembetegségek gyógyítására használtak. Augustus császárságának kezdetén a tó – a tengerrel összekötve – hadikikötő lett, neve Portus Julius volt. Ekkor kobozták el a villát, a katonaság számára.
A tó partján ma strandfürdők épületei, nyári vendéglők és nyaralók sorakoznak.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lucrinus Lacus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
