Főmenü megnyitása

Luis Nishizawa Flores (San Mateo Ixtacalco, 1918. február 2.Toluca de Lerdo[forrás?], 2014. szeptember 29.) egy Mexikóban élő, félig japán, félig mexikói származású tájkép- és falfestész volt.

Luis Nishizawa
Luis Nishizawa (crop).jpg

Született1918. február 2.
 Mexikó, México állam, San Mateo Ixtacalco
Meghalt2014. szeptember 29. (96 évesen)
 Mexikó, México állam, Toluca de Lerdo[forrás?]
Nemzetisége mexikói–japán
Iskolái Academy of San Carlos
A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Nishizawa témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja a Nagano prefektúrából származó Nisizava Kendzsi, anyja a mexikói María de Jesús Flores volt. 1942-ben az Academia San Carloson kezdte meg művészeti tanulmányait, első kiállítására 1951-ben a Salón de Artes Plásticasban került sor. Ettől kezdve Mexikó jelentős kiállítói közé emelkedett. 1955-ben órákat adott a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen (UNAM) is, ahol később megkapta a mester emeritus és a Doctor Honoris Causa címeket. Az UNAM után tolucai, Nicolás Bravo úti lakását rendezte be műteremnek, és itt is tanított. 1992. december 16-án a műhelyt múzeumként is megnyitották. Tagja volt a Művészeti Akadémiának és a Kulturális és Művészeti Nemzeti Tanácsnak is.[1][2]

MűvészeteSzerkesztés

Műveire a realizmus és az expresszionizmus egyaránt jellemző, keleti kulturális hatásokkal. Leegyszerűsített formáit és természetfelfogását Dr. Atléhoz hasonlítják. Festőállványon készült nagy számú képe közül legkiemelkedőbben tájképeit tartják. Alkotásai között rajzok, olaj- és vízfestmények éppúgy megtalálhatók, mint metszetek, muráliák és üvegképek is. Munkáihoz alkalmazott viaszt, gyantát és vízzel kevert tojássárgáját használó módszereket is.[1][2]

Fontosabb műveiSzerkesztés

Ma műveinek nagy része múzeummá alakított tolucai műtermében látható, de előfordulnak Nishizawa-alkotások a mexikói Modern Művészet Múzeumában, a Museo de la Estampa Mexicanában, a tolucai Szépművészeti Múzeumban, a Bancomer-gyűjteményben és a Kiotói Modern Művészet Múzeumában is.[2]

FestményekSzerkesztés

  • Doña Luz, 1946
  • La niña del rebozo, 1949 („a rebozós lány”)
  • Retrato de mujer mexicana con flor, 1953 („mexikói nő arcképe virággal”)
  • Estudios para mural, 1956 („tanulmányok muráliához”)
  • Pátzcuaro, 1960
  • Los sueños rotos, 1972 („a tönkrement álmok”)
  • Tlayapan, 1994
  • Temple, 1994
  • Iztaccíhuatl, 1998
  • Claroscuro del tiempo, 2009 („az idő fény–árnyék-játéka”)
  • El Paisaje valores y colores, 2010 („a táj, értékek és színek”)

FalfestményekSzerkesztés

  • El aire es vida, 1957 („a levegő élet”)
  • Un canto a la vida, 1969 („egy dal az élethez”)
  • El espíritu creador siempre se renueva, 1981 („az alkotó lélek mindig megújul”)
  • El lecho del Universo, 1982 („a világegyetem medre”)
  • Fu Get Su Een New, 1983
  • Códice prehispánico, 1987 („prehispán kódex”)
  • El hombre y su libertad, 1988 („az ember és szabadsága”)

Díjai, elismerései, emlékezeteSzerkesztés

  • 1965: Premio Nacional de Ciencias y Artes (Tudományos és Művészeti Nemzeti Díj), szépművészeti kategória[1]
  • A japán kormány a Sárkány Szent Kincse díjjal jutalmazta.[1]
  • Mexikóban emlékbélyeget bocsátottak ki emlékére.[1]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e ¿Quién era Luis Nishizawa? (spanyol nyelven). Televisa. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
  2. a b c Fallece el pintor Luis Nishizawa a los 96 años (spanyol nyelven). Excelsior, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2016. október 11.)