Lukovo (Zengg)
Lukovo falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.
Lukovo | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Lika-Zengg |
Község | Zengg |
Jogállás | falu |
Polgármester | Darko Nekić |
Irányítószám | 53284 |
Körzethívószám | +385 053 |
Népesség | |
Teljes népesség | 26 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 20 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 14° 53′ 35″44.856386°N 14.892955°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 14° 53′ 35″44.856386°N 14.892955°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukovo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésZengg központjától 21 km-re délre, a Velebit-hegység lábánál, a Velebit-csatorna partján fekszik. Az Adria-parti főútról egy 3 km-es bekötőúton közelíthető meg.
Története
szerkesztésTerülete már az ókorban lakott volt. A Klis nevű magaslaton illír erődített település maradványait találták meg. A többnyire csak hajóval megközelíthető lukovói sziklákon késő középkori, emberek és hajókat ábrázoló rajzokat találtak. A falut a 17. század közepén, 1654 körül telepítették be a török terjeszkedés elől menekülő bunyevácok harmadik hullámával. Nevét Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt 1772-ben épített régi templomáról kapta. A mai templomot 1842-ben építették. A falunak 1857-ben 590, 1910-ben 448 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 33 állandó lakosa volt, akik főként állattartással és halászattal foglalkoznak. A turistaforgalom aránylag kicsi, ezért a nyugalomra vágyóknak alkalmas pihenőhely. A szállások magánházaknál bérelhetők.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
590 | 632 | 586 | 568 | 562 | 448 | 383 | 433 | 422 | 445 | 336 | 153 | 90 | 57 | 36 | 33 |
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomát 1842-ben építették.
- Védett terület a Malta-félsziget különleges sziklaformáival. A félszigetnél még mindig láthatók a tunerák a tonhalak becserkészésére szolgáló, az öböl felett ferdén magasodó, létraszerű egykori figyelőállások, ahonnan a halászok a halrajok haladását figyelték. A tonhalak kipusztulása miatt mára elveszítették eredeti funkciójukat.[4]
- A Malta-félszigeten egy halászházikóban kis falumúzeum is található. A múzeumot 2001-ben alapította a falu krónikása és lelkes kutatója Branko Rogić, aki már hosszú évek óta gyűjtötte a helyi néprajzi tárgyakat és a régiségeket. A gyűjtemény legnagyobb részét népviseletek, népi tárgyak, földműves és halász szerszámok, hangszerek, hajómakettek, különböző típusú amforák (1. – 4. század) képezik.
- Területén több prehisztorikus régészeti lelőhely található. Ilyenek a Brinovača, a Lukovačke Grede, a Klis, a Glavičica és a Gredina nevű várhelyek, valamint a Štrapovača-barlang, ahol szintén leletek bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben is lakott volt.
Források
szerkesztés- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
További információk
szerkesztésZengg információs portálja (horvátul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-837.