Főmenü megnyitása

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Mariabesnyocivertanlegifoto2.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Váci egyházmegye
Védőszent Nagyboldogasszony
Püspök(ök) dr. Beer Miklós
Pap(ok) Turai János (plébános)
Építési adatok
Építése 1761. augusztus 14.
Stílus barokk
Tervezője Mayerhoffer János
Felszentelés 1771. március 17.
Elérhetőség
Település Gödöllő - Máriabesnyő
Hely 2100 Gödöllő-Máriabesnyő
Kapucinusok tere 1.
Elhelyezkedése
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika (Magyarország)
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 51″, k. h. 19° 23′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 51″, k. h. 19° 23′ 54″
A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika témájú médiaállományokat.
A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította.

A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalálta Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.

A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül, a templombelsőt Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készítette Ludvig Krausz.

A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként 1936-tól működik. A templom közelében épült fel a Salvator Nõvérek zárdája 1933-ban. Ám 1950-ben a kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában visszakerültek egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket.

A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[1] A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában: a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15), a titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 13-14-15), Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29), a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.), évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja), illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.

KépgalériaSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés