Főmenü megnyitása

A Márvány-sziget (törökül Marmara Adası, görögül Προκόννησος [Prokonniszosz]) egy török sziget a Márvány-tengeren, a Dardanellák közelében. A Márvány-tenger legnagyobb, Törökország második legnagyobb területű szigete. A Marmara körzet központja. Borászatáról, halászatáról, valamint jelentős márványbányászatáról nevezetes. Impozáns partján túl történelmi emlékei is növelik értékét.

Márvány-sziget
Légi felvétel
Légi felvétel
Közigazgatás
Ország  Törökország
Tartomány Balıkesir
Körzet Marmara
Legnagyobb településMarmara (település)
Népesség
Teljes népesség7500 fő +/-
Marmara (település) népessége8207 fő (2012)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Márvány-tenger
Terület117 km²
Legmagasabb pont 699 m
Elhelyezkedése
Map old-new Prokonnesos-fr.svg
Márvány-sziget (Törökország)
Márvány-sziget
Márvány-sziget
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 37′, k. h. 27° 37′Koordináták: é. sz. 40° 37′, k. h. 27° 37′
A Wikimédia Commons tartalmaz Márvány-sziget témájú médiaállományokat.

EtimológiaSzerkesztés

Az ókorban Proikoneszosz-nak (Προικόνησος) illetve Prokonneszosz-nak (Προκόννησος) nevezték. Latinizált formája: Proconnesus. Mai elnevezését legjelentősebb ásványkincséről, a márványról kapta. A konstantinápolyi Hagia Szophia egyes részei is a szigetről kitermelt márványból épültek.

TörténelmeSzerkesztés

Az i. e. 8. században jelentek meg az első ión telepesek a korai görög gyarmatosítás során. Számos legenda és történet kapcsolódik a szigethez, többek között Ianussal és az Argonautákkal kapcsolatban. I. e. 493-ban egy föníciai flotta harcolt Dareiosz perzsa királlyal a sziget mellett, i. e. 410-ben pedig Alkibiádész hódította meg Athén számára.

Diocletianus császár a manicheizmust az ellenséges perzsáktól származó „rút és visszataszító vallást” üldözendőnek nyilvánította, követőinek egy részét kivégeztette, többeket pedig a sziget kőbányaihoz rendelt kényszermunkásnak. Nagy Konstantin császár idején az új fővárosból, Konstantinápolyból sok arisztokrata települt ki és épített magának impozáns palotákat, a legnagyobb magához a császárhoz köthető, akit számos nemes, katona, kereskedő és szolga követett a szigetre. A császár itt alapította meg Európa első kolostorainak egyikét.

A Bizánc elestét követő évszázadokban többnyire kizárólag görög ortodoxok lakták egészen az első világháborúig, amikor sokan kénytelenek voltak elhagyni otthonukat és a szárazföldre menekülni. A világháborút követő görög-török lakosságcsere következtében a maradék görög lakosságnak is távoznia kellett, a terület Törökország fennhatósága alá került. Az emigránsok főleg Euboia szigetére, valamint az Egyesült Államokba és Kanadába távoztak.

A szigetet 1935. január 4-én nagy erejű földrengés rázta meg, melynek következtében öt ember életét vesztette, harmincan megsérültek, valamint sok ház vált lakhatatlanná.

 
Panorámakép

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marmara Island című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. TURKISH STATISTICAL INSTITUTE (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 10.)