Második lateráni zsinat

Második lateráni zsinat a tizedik egyetemes zsinat, amelyet 1139-ben II. Ince alatt tartottak április 4-től 30-ig. Azután hívta össze, miután meghalt II. Anaklét (ellenpápa), hogy a szakadással járó károkat enyhítse.

Második lateráni zsinat
Dátum1139. április 4.április 30.
Elismertekatolikus egyház
Előző zsinatElső lateráni zsinat
Következő zsinatHarmadik lateráni zsinat
ÖsszehívóII. Ince pápa
ElnöklőII. Ince pápa
Résztvevők500 püspök és apát
Viták témájaszimónia, cölibátus, nicolaizmus, uzsora, eretnekségek.
Dokumentumok és nyilatkozatok30 kánon
Időrendi lista

A megnyitón Ince felsorolta a szakadással okozott károkat. Azonnali hatállyal megfosztotta hivatalaiktól Anaklét híveit: vissza kellett adniuk pecsétgyűrűiket, pásztorbotjaikat és palliumaikat. Bresciai Arnoldot hallgatásra kötelezték.

VII. Gergely pápa reformjait megerősítették és kánonokba rögzítették.

  • Megtiltották a szerzetesek kóborlását; emellett nem szedhettek kamatot, nem folytathattak jogi vagy orvosi tanulmányokat.
  • Megtiltották az íjak és a számszeríjak használatát keresztények és katolikusok ellen (29. cikkely).
  • Megtiltottákt a lovagi játékokat (14. cikkely).
  • Kiközösítették mindazokat, akik tagadtak néhány szentséget: az Oltáriszentséget, a gyermekkeresztséget, a házasságot és a papságot.
  • A templomos lovagrendet a Szentszék kizárólagos juriszdikciója alá rendelték.

A zsinaton részt vett az egyháztörténet másik nagy alakja, Clairvaux-i Szent Bernát is.