Főmenü megnyitása

Máté Imre (költő, 1934–2012)

költő, 1934
(Máté Imre (költő, 1934) szócikkből átirányítva)

Máté Imre (Maglóca, 1934. december 11.Bágyogszovát,[1] 2012. június 16.) magyar költő, író, újpogány vallási elöljáró, a Yotengrit A Tengervégtelen Ős-szellem Egyház alapítója.

Máté Imre
Élete
Született 1934. december 11.
Maglóca
Elhunyt 2012. június 16. (77 évesen)
Bágyogszovát
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

ÉletútjaSzerkesztés

Csornán érettségizett 1953-ban.

Egyetemi tanulmányok: Magyar nyelv és irodalom, történelem, finnugor nyelvészet, néprajz

Tanulmányi színhelyek: Budapest, Göttingen, München

Diploma: A nyelv és irodalomtudomány magisztere

Költő, író, irodalom- és műkritikus, publicista. Magyar és német nyelven egyaránt publikál, verseket, elbeszéléseket, kritikákat. Főleg a líra és szatíra műfajában alkotott.

Tagja a PEN-Clubnak (1957 óta) a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Újságíró Szövetségnek, a Szabad Német Alkotó Szövetségnek (FDA) – ebben vezetőségi tag, a külkapcsolatok referense.

Első verseit 17 éves korában írta. Ugyanakkor első tudományos munkáját is, a rábaközi nyelvjárásról, melyért az MTA elismerésben részesítette. 1955/56-ban már lapok közölték verseit. A forradalom után, egészen a váltásig, a tiltott ediciók listáján voltak művei.

Az ELTE-n a reformokat követelő egyetemi ifjúság vezéralakja volt – a „Kolhoz” néven ismert csoport tagja, a legelső változásokat követelő folyóirat, a Tiszta Szívvel főszerkesztője, mely még a forradalom előtt jelent meg. Az október 6-i tüntetés egyik szervezője, a MEFESZ 1956. 21-én alakult ELTE-i szervezetének főtitkára (Gömöri György, Máté Imre, Wald Pál a vezetőség tagjai). A forradalom kitörésének első órájától fegyveres harcos, a Nemzetőrség keretében egy fegyveres csapat irányítója, november 6-án Győrbe ment (Darázs Mária festőművésszel, akivel családot alapított, 5 gyermekük született). Szigethy Attila mellett a Dunántúli Nemzeti Tanácsban vállalt szerepet, 1956. november 12-én emigrálni kényszerült. Rövid ausztriai tartózkodás után Németországba ment és Münchenben telepedett le. Göttingenben és Münchenben tanulmányait néprajzzal, illetve germanisztikával egészítette ki. Mivel akadémikus állásra nem sok esélye volt, elment az iparba dolgozni. Villanyszerelő, majd felvonószerelő képesítést szerzett, és idővel önállósított.

Vállalata jövedelméből ösztöndíjakat adott magyar egyetemistáknak, támogatta az írókat, könyveik kiadását. Erre a célra alapította az ETANA Könyvkiadót is. Kiadott kiadványai itthon épp úgy tiltottak voltak, mint saját művei.

13 évig volt a Németországi Magyar Vállalkozók Egyesületének (MIKE) vezetőségi tagja, illetve elnöke. Létrehozta a Jó szomszédság klubját, hogy a Kárpát-medence népeit közelebb hozza egymáshoz. A Szabad Európa Rádiónak külső munkatársa volt. Főleg gazdasági témákkal, tanulmányokkal foglalkozott, de kulturális és szatirikus tartalmat is közvetített.

A váltásig nem merte betenni a lábát Magyarországra. Végül is hazajött, tagja lett a „Magyarország 2000 Tanácskozás”-nak is, de az irodalomba is visszatért. Pályázatot itthon csak egyszer nyert, Németországban háromszor. Magyarországon nem kapott irodalmi díjat.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Fehér förgeteg. Máté Imre költeményei; Druck. Logos, München, 1966
  • Karneolszemű macska fuvoláján (1982. versek)
  • Csonton kutya. Így írtok künn. Irodalmi paródiák; Galerie Parabel, München, 1984
  • Vállunkon vízözönnel. Válogatott költemények, 1955-2002; Pro Pannonia, Pécs, 2003 (Pannónia könyvek)
  • YOTENGRIT 1., 2.,3. kötet, (2004./2005./2006.)
  • A rábaközi sámánok szellemi hagyatéka
  • Licht und Tau (Fény és Harmat), 1992., versek német nyelven
  • Der Marder kehrt zurück (A nyest visszatér), 2002.
  • Yotengrit (2006., német nyelven)
  • Szarvasének; Püski, Bp., 2009
  • Yotengrit. A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka 1-2.; Yotengrit Alapítvány–Püski, Bp., 2016

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Máté Imre: Yotengrit 4., (2009)