Mélynádas
Mélynádas (Dubokinádas, románul: Nadăș vagy Naidăș) elnéptelenedett falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Mélynádas (Nadăș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Temesrékas város |
Irányítószám | 307344 |
SIRUTA-kód | 158369 |
Népesség | |
Népesség | 7 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 156 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′ 12″, k. h. 21° 32′ 35″45.903209°N 21.543092°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 12″, k. h. 21° 32′ 35″45.903209°N 21.543092°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésTemesvártól negyven kilométerre északkeletre, dombvidéken fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésElőször 1247-ben, Nadasd néven említik. Előtagját a török hódoltság idején itt élő szerbektől kapta (1717-ben Duboki Nadush, 1723–25-ben Dubikinadasch). A mély- előtag (1808-ban Mély-Nádas) a szerb duboki fordítása.
Története
szerkesztésA 13. században a Csanád nemzetség birtoka volt. Az oszmán defterekből hiányzik, valószínűleg a 17. században települt újra szerb, illetve román lakossággal. 1717-ben 11 házból állt. 1807 után Tormássy Antal birtokos telepített be római katolikus magyarokat Pécska és Zenta vidékéről.[1] 1880-ban 582 lakosából 405 volt román, 106 magyar, 35 német és 10 szerb anyanyelvű; 433 ortodox, 121 római katolikus és 17 zsidó vallású. A 19. század végén a Tormássyaknak kastélyuk volt itt.[2]
A bánáti szerb és román ortodoxia szétválasztásakor az aradi román püspökségnek ítélt egyházközség 454 ortodox hívőjéből 1899-ben 189-en jelezték, hogy a temesvári szerb püspökséghez kívánnak csatlakozni. A felek bírósághoz fordultak, a két püspökség közötti per a budapesti Kúriához került, és az első világháborúig valószínűleg nem is zárult le.[3]
A „településszisztematizálási” terv pusztulásra ítélte. Mikor az 1980-as években lekapcsolták az áramellátásról, utolsó még itt élő családjai – egy kivételével – Temesvárra és a Temesvár környéki falvakba költöztek. 1992-ben hivatalosan is elnéptelenedett falunak nyilvánították. Sem az 1992-es, sem a 2002-es népszámlálás alkalmával nem írtak össze mélynádasi lakost. Egy román család azonban itt maradt és ma is itt él, sőt 2004-ben egy újabb család költözött a faluba. 2003 óta a pünkösd utáni vasárnapon az 1898-ban épült ortodox templom romjai mellett évente megrendezik a falutalálkozót, amelyen 2007-ben már ötszázan vettek részt.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szentkláray Jenő: A csanád-egyházmegyei plebániák története. 1. Temesvár, 1898, 340–341. o.
- ↑ Reiszig Ede: Temes vármegye községei Archiválva 2012. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vasa Lupolovici: Viața bisericească a sârbilor din Banat între anii 1865–1918. Cluj-Napoca, 2009, 32. és 35. o.
- ↑ Jurnalul de Recaș 2008. október