Mózes Pál (agrármérnök)

(1913–1982) magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 19.

Mózes Pál (Gyula, 1913. február 13.Kolozsvár, 1982. május 9.) magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Mózes Magda testvére.

Mózes Pál
Született1913. február 13.
Gyula
Elhunyt1982. május 9. (69 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaagrármérnök,
mezőgazdasági szakíró,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Középiskoláit Lippán és Brádon kezdte, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1931). Iaşi-ban jogot, a chişinăui egyetemen mezőgazdaságtant hallgatott, végül a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karán szerzett oklevelet (1941). Besztercén növény-egészségügyi körzetvezető, az MNSZ központi sajtó- és propagandaosztályának munkatársa Kolozsvárt (1945), a Falvak Népe mezőgazdasági szerkesztője. Szaktanár a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképző intézetében (1946), tanügyi főfelügyelő (1947–48), a kolozsvári Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Főiskola magyar tagozatának növénykórtani tanára, majd a rovartani tanszék vezetője nyugalomba vonulásáig (1949–73).

Munkássága

szerkesztés

Tárgyköre a növényvédelem, növénykórtan és rovartan. A Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadójának gondozásában ismeretterjesztő sorozata jelent meg a burgonya, textilnövények, napraforgó, zöldségfélék, kukorica és répa betegségeiről és kártevőiről, a burgonyarákról, gabonafutrinkáról és amerikai szövőlepkéről (1952-59). Írásait közölte a Besztercei Hírlap, Erdélyi Gazda, Falvak Népe, Igazság, Vörös Lobogó, Előre, Probleme Agricole, Agricultura Nouă, Revista Pădurilor. Társszerzője számos szakkönyvnek, így a szántóföldi növénytermesztésről, olajnövények, pillangósvirágú takarmánynövények, almástermésűek és csonthéjasok, héjasok és bogyósgyümölcsűek, a cukorrépa termesztéséről szóló kollektív munkáknak s az ugyancsak közös Növényvédelmi kézikönyv c. kiadványnak (1960). Hallgatói számára rovartani jegyzetet írt több kiadásban.

  • A burgonya gyakoribb betegsége és kártevői (1952, 1955);
  • A textilnövények ismertebb betegségei és kártevői (1952);
  • A napraforgó betegségei és kártevői (1955, 1959);
  • A zöldségfélék betegségei és állati kártevői (1955);
  • A kukorica betegségei és kártevői (1956);
  • A répa betegségei és kártevői (1956);
  • A burgonyarák (1956);
  • A gabonafutrinka (1956);
  • Az amerikai fehér szövőlepke (1957).