Mózsi Ferenc János

magyar író, költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 26.

Mózsi Ferenc (Születési neve: Vystup Ferenc,[1] Budapest, 1947. január 4.Budapest, 2007. november 6.) magyar író, költő, a Szivárvány című folyóirat alapítója[2] és szerkesztője. „Szivárványos ember”-nek is nevezik.

Mózsi Ferenc János
Élete
Születési névVystup Ferenc
Született1947. január 4.
Budapest
Elhunyt2007. november 6. (60 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Első műveA képzelet kertjeiben (1974)

Mózsi Ferenc Mózsi Sándor és Tóth Mária gyermekeként született. 1967-ben Budapesten érettségizett. 1967–1970 között fizikai munkásként élt, volt fakitermelő, tanácsi alkalmazott. 1970 nyarán Nyugatra távozott. Világot akart látni, de engedélyt csak Jugoszláviáig kapott, így úszva menekült át Olaszországba.

1970-től Belgiumban élt, 1971–1974 között a Leuveni Katolikus Egyetemen a szlavisztika szakon szláv filológiát tanult. Itt ismerkedett össze Soós Jóska sámánfestővel, ő indította el az alkotás irányába.[3]

1974-től az USA-ban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban élt, majd 1978-tól Chicagóban, ahol a Sebők Utazási Iroda és 1982-től 1995 nyaráig működő FRAMO Kiadó tulajdonosa volt. 1978–1980 között a Városi Egyetem hallgatója volt.[forrás?] 1980-ban ugyanitt megalapította a Szivárvány című irodalmi, művészeti és kritikai szemlét, melynek kiadója és szerkesztője volt. Először Kontra Györggyel, majd Horváth Elemérrel, a 12. számtól kezdődően pedig egyedül szerkesztette. Illetve kiadója volt az Aczél-éra alatt tiltott irodalomnak számító könyvek – körülbelül 30 kötetet – szerkesztését, megjelentetését és finanszírozását felvállaló Szivárvány könyvek sorozatnak is. A folyóirat 1992–1998 között Budapesten jelent meg. Mózsi Ferenc Chikagóból irányította Zalán Tibor társszerkesztővel, 1993-tól M-Szivárvány (Magyar Szivárvány) címmel, mely már egy sajátos külföldi hangvételű, nyugati jellegű, negyedéves rendszerességgel megjelenő, magas színvonalú lap volt. Folyóirat-bemutatókat tartott, 1990–1995 között pedig évente irodalmi találkozót is szervezett Csobánkán, "Szivárvány-találkozó" címmel.

Első versei az emigrációban jelentek meg, a többi között az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Nemzetőrben, az Irodalmi Újságban és amerikai magyar lapokban. Rövid prózai írásokat és kritikákat is publikált. Verseit többször is megzenésítették: 1992-ben A Remény epileptikája kötetéhez szerzett komputeres zenét egy barátja, amit a kaposvári tanárképző főiskolán be is mutattak;[3] Tóth János Rudolf, a Hobo Blues Band egykori zeneszerző-gitárosa pedig előbb 1996-ban az Imák és mantrák című Hobo-lemezen,[4] majd 2007-ben egy saját formációt létrehozva ToMoSound (vezetékneveik kezdőbetűiből megalkotott) néven.[5]

1989. március elején az MDF országos gyűlésén ő is felszólalt Jakabffy Ernő és Luka László mellett.

1974-től a Lengyel-Magyar Világszövetség, 1978-tól a Chicagói Eszperantó Társaság, 1984-től a World Academy of Arts and Culture, 1991-től pedig a Magyar Írószövetség tagja volt.

2005-ben, nyugdíjasként költözött haza. 2007. november 6-án, Budapesten rákbetegségben hunyt el. Utolsó versét kórházi ágyán írta.

  • A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974)
  • Földközelben (New York, 1977)
  • Idegkötélen (Chicago, 1980)
  • Szénaillat száll (Chicago, 1980, 1982)
  • Versvisszafojtva (válogatott versek, Chicago, 1985)
  • Imantra (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Toronto, 1989, fordító: Kolumbán Miklós,[6] majd Budapest, 1994: in memoriam Abhay Narayan (1954-1993)[6])
  • A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992)[m 1]
  • 21 vers: Mózsi Ferenc (Budapest, 1992)[8]
  • Maxiómák. Versek az amerikai költő és filozófus, Ralph Waldo Emerson (1803-1882) idézetei alapján; Belvárosi, Bp., 1994[m 2]
  • B-irodalmam: 50 válogatott vers / My POEMpire / Mi uniVERSO (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Budapest, 1997; angol-spanyol, Budapest 2001; fordítók: Hargitai Péter és Alfredo Leiseca(wd))
  • mErénylet… (Chicago-Budapest, 1995)
  • Mó-tao 365 (Budapest, 1999)
  • Énekem éneke 47: Versek / My song of songs 47: Poems (kétnyelvű: angol-magyar, Budapest-Marosvásárhely 2001, fordító: Hargitai Péter)
  • Kitalált Lét / Inventing Being (kétnyelvű: angol-magyar, 2004, fordító: Hargitai Péter)

Elismerései

szerkesztés
  • Tiszteletbeli doktor cím - Költők Világkongresszusa (1984, Marrakes)

Megjegyzések

szerkesztés
  1. A remény epileptikája c-ű kötet alcíme: Kassák Lajos halálának 25. évfordulójára a mester számozott költeményeinek kapcsán[7]
  2. A Maxiómák c-ű kötet Ralph Waldo Emerson szellemi kiskátéjából készült, versei „maximális axiómák, azaz a Maxiómák”.[3]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Onagy Zoltán
  2. Mózsi Ferenc János (1947-2007) Archiválva 2016. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)
  3. a b c Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván: „A líra utáni lopakodásnál nem találtam izgalmasabbat” Beszélgetés Mózsi Ferenccel (1994. június 4-én), Tiszatáj 48. évfolyam, 11. szám (37–41. oldal) - 1994. november
  4. Imák és mantrák 1996 - MTM, hobo.hu - (hozzáférés: 2015. október 24.)
  5. "Elfelejtett Nyelvek Dallama" BLUES EST!, magyarradio.ca - 2007. május 4.
  6. a b PIM Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák adatbázis: Imantra : in memoriam Abhay Narayan (1954-1993) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. október 24.)
  7. Szöllősi Antal: Amerikai és magyar könyvbibliográfia Archiválva 2016. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, USA: könyvek bibliográfiája - Északi Magyar Archívum - 2013. október 12.
  8. 21 vers kötetek, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)

További információk

szerkesztés
„Megpróbáljuk a lehetetlent: folytatjuk!” – válaszai a Kultúra és Közösség Szerkesztősége körkérdésére; (74-78. oldal)
Szivárvány (79-80. oldal)
„Megvásároltam saját függetlenségemet.” (81-85. oldal)