Főmenü megnyitása

Mütilosz illír király

ókori illír király

Mütilosz vagy Mütiliosz[1] (ógörög Μύτιλος, Μύτιλιος, latin Mytilus, Mytilius) az ókori Illír Királyság(wd) uralkodója, feltehetőleg az i. e. 270 és 260 közötti évtizedben. A történeti források és az általa veretett pénzérmék alapján a történettudomány Mütilosz uralmát az Adriai-tenger partvidékére, az Epidamnosz és Apollónia mögött elterülő hátországra, a voltaképpeni Taulantia területére teszi. Hadat viselt az Épeiroszi Királyság ellen, de i. e. 270-ben vereséget szenvedett.

Mütilosz
Dardanian Kingdom (English).svg

az Illír Királyság uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 270 körül? i. e. 260 körül?
Elődje Monuniosz
Utódja II. Pleuratosz
Életrajzi adatok
Született nem ismert
Elhunyt nem ismert
Édesapja Monuniosz ?

Tartalomjegyzék

SzármazásaSzerkesztés

Elődjét, Monunioszt és Mütiloszt gyakran említik a dardánok királyaiként, akik fennhatóságukat az Adriai-tenger partvidékére is kiterjesztették. Ezt a feltételezést azonban sem a klasszikus források, sem a régészettudomány eredményei nem támasztják alá. Az ókori munkákban egyértelműen az i. e. 230-as évektől uralkodó Longarosz ez első megnevezett dardán király.[2] Emellett a Monuniosz és Mütilosz által a partvidéken veretett pénzérmék az egykori Dardánia területén végzett ásatásokról nem kerültek elő, ami egészen valószínűtlenné teszi dardán királyi mivoltukat.[3] Neritan Ceka(wd) albán régész szerint a tévesztés abból fakadhat, hogy egy évszázaddal később valóban uralkodott egy Monuniosz nevű király a dardánok felett, és ez alapján kényelmes feltételezésként adódik a 3. századi illír király és utódjának dardánokként való azonosítása.[4]

A Glaukiasz uralkodásának végétől, i. e. 302-től az Agrón király i. e. 231-es medioni győzelméig ívelő időszak illír uralkodóinak kronológiáját és genealógiáját nem őrizték meg a klasszikus történeti munkák szerzői.[5] Bár Glaukiaszt még a taulantok, Agrón apját, II. Pleuratoszt pedig már az ardiaták közé tartozó királyként ismerjük, a 2010-es években albán történészek felvetették annak a lehetőségét, hogy valójában Glaukiasztól Agrónig egyenes volt a leszármazási sor, és Agrón Mütilosz unokája lehetett.[6]

UralkodásaSzerkesztés

Monuniosz király utódja, talán annak fia volt.[7] Elődjét követően ő volt a sorban a második illír uralkodó, aki saját pénzt veretett. A tengerparti görög gyarmatvárosban, Epidamnoszban vert bronzpénz BASZILEÓSZ MÜTILIU (ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΜΥΤΙΛΙΟΥ, ’Mütilosz királyé’) felirata teszi egyértelművé királyi címét.[8] Az érme előlapján az oroszlánbőrt viselő Héraklész portréja, hátlapján pedig a hős fegyvereinek (tőr, íj, tegez) ábrázolása látható.[9] Feltehetőleg Mütilosz névjele jelenik meg néhány i. e. 265 körül veretett apollóniai bronzérmén is.[10] A két polisz, Epidamnosz és Apollónia továbbra is megőrizte önállóságát és saját ezüstpénzét használta, ami arra utal, hogy Mütilosz uralma alapvetően a két város mögötti hátországára, a taulantok és parthinok által lakott vidékekre terjedt ki.[11]

A történeti források és a numizmatikai leletek alapján valószínűsíthető, hogy Mütilosz csatlakozott a tengerparti görög gyarmatvárosok, Epidamnosz és Apollónia, valamint az aitólok közötti, az epiróták ellen harcoló szövetséghez.[12] Frontinus és Iustinus történeti munkáiból ismert, hogy I. Pürrhosz épeiroszi király i. e. 272-ben bekövetkezett halála után, i. e. 270-ben Mütilosz megkísérelte visszaszerezni a Pürrhosz által elhódított illíriai területeket. Epiruszra támadt, de II. Alexandrosz(wd) megfutamította a seregét.[13] Apollónia ezt követően már a Római Köztársaság beavatkozását kérte az epiróták elleni harcban.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hammond 1966 :247.
  2. Wilkes 1992 :148.; Schütz 2002 :73.; Ceka 2013 :281.
  3. Ceka 2013 :281.
  4. Ceka 2013 :281.
  5. Ceka 2013 :173.
  6. Përzhita 2012 :117.; Ceka 2013 :174.
  7. Hammond 1966 :247.; Jacques 2009 :120.; Ceka 2013 :174.
  8. Hammond 1966 :242.; Wilkes 1992 :129., 177., 272.; Jacques 2009 :96.; Ceka 2013 :174–175.
  9. Ceka 2013 :175.
  10. Ceka 2013 :175.
  11. Ceka 2013 :175.
  12. Pollo & Puto 1981 :12.; Ceka 2013 :146., 165., 175.
  13. Hammond 1966 :247.; Wilkes 1992 :146.; Ceka 2013 :146., 174.
  14. Pollo & Puto 1981 :12.; Ceka 2013 :175.

ForrásokSzerkesztés

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Përzhita 2012: Luan Përzhita: Skerdilaidi – komandant ushtarak dhe sundimtar i shtetit ilir (217–205 para Krishtit) / Skerdilaid – military leader and ruler of the Illyrian state (B.C. 217–205). Iliria, XXXVI. évf. (2012) 109–122. o.
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Schütz 2002: Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721  
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717