Mütilosz illír király
Mütilosz vagy Mütiliosz[1] (ógörög Μύτιλος, Μύτιλιος, latin Mytilus, Mytilius) az ókori Illír Királyság uralkodója, feltehetőleg az i. e. 270 és 260 közötti évtizedben. A történeti források és az általa veretett pénzérmék alapján a történettudomány Mütilosz uralmát az Adriai-tenger partvidékére, az Epidamnosz és Apollónia mögött elterülő hátországra, a voltaképpeni Taulantia területére teszi. Hadat viselt az Épeiroszi Királyság ellen, de i. e. 270-ben vereséget szenvedett.
| Mütilosz | |
| az Illír Királyság uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 270 körül? – i. e. 260 körül? | |
| Elődje | Monuniosz |
| Utódja | II. Pleuratosz |
| Életrajzi adatok | |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | nem ismert |
| Édesapja | Monuniosz ? |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása
szerkesztésElődjét, Monunioszt és Mütiloszt gyakran említik a dardánok királyaiként, akik fennhatóságukat az Adriai-tenger partvidékére is kiterjesztették. Ezt a feltételezést azonban sem a klasszikus források, sem a régészettudomány eredményei nem támasztják alá. Az ókori munkákban egyértelműen az i. e. 230-as évektől uralkodó Longarosz ez első megnevezett dardán király.[2] Emellett a Monuniosz és Mütilosz által a partvidéken veretett pénzérmék az egykori Dardánia területén végzett ásatásokról nem kerültek elő, ami egészen valószínűtlenné teszi dardán királyi mivoltukat.[3] Neritan Ceka albán régész szerint a tévesztés abból fakadhat, hogy egy évszázaddal később valóban uralkodott egy Monuniosz nevű király a dardánok felett, és ez alapján kényelmes feltételezésként adódik a 3. századi illír király és utódjának dardánokként való azonosítása.[4]
A Glaukiasz uralkodásának végétől, i. e. 302-től az Agrón király i. e. 231-es medioni győzelméig ívelő időszak illír uralkodóinak kronológiáját és genealógiáját nem őrizték meg a klasszikus történeti munkák szerzői.[5] Bár Glaukiaszt még a taulantok, Agrón apját, II. Pleuratoszt pedig már az ardiaták közé tartozó királyként ismerjük, a 2010-es években albán történészek felvetették annak a lehetőségét, hogy valójában Glaukiasztól Agrónig egyenes volt a leszármazási sor, és Agrón Mütilosz unokája lehetett.[6]
Uralkodása
szerkesztésMonuniosz király utódja, talán annak fia volt.[7] Elődjét követően ő volt a sorban a második illír uralkodó, aki saját pénzt veretett. A tengerparti görög gyarmatvárosban, Epidamnoszban vert bronzpénz BASZILEÓSZ MÜTILIU (ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΜΥΤΙΛΙΟΥ, ’Mütilosz királyé’) felirata teszi egyértelművé királyi címét.[8] Az érme előlapján az oroszlánbőrt viselő Héraklész portréja, hátlapján pedig a hős fegyvereinek (tőr, íj, tegez) ábrázolása látható.[9] Feltehetőleg Mütilosz névjele jelenik meg néhány i. e. 265 körül veretett apollóniai bronzérmén is.[10] A két polisz, Epidamnosz és Apollónia továbbra is megőrizte önállóságát és saját ezüstpénzét használta, ami arra utal, hogy Mütilosz uralma alapvetően a két város mögötti hátországára, a taulantok és parthinok által lakott vidékekre terjedt ki.[11]
A történeti források és a numizmatikai leletek alapján valószínűsíthető, hogy Mütilosz csatlakozott a tengerparti görög gyarmatvárosok, Epidamnosz és Apollónia, valamint az aitólok közötti, az epiróták ellen harcoló szövetséghez.[12] Frontinus és Iustinus történeti munkáiból ismert, hogy I. Pürrhosz épeiroszi király i. e. 272-ben bekövetkezett halála után, i. e. 270-ben Mütilosz megkísérelte visszaszerezni a Pürrhosz által elhódított illíriai területeket. Epiruszra támadt, de II. Alexandrosz megfutamította a seregét.[13] Apollónia ezt követően már a Római Köztársaság beavatkozását kérte az epiróták elleni harcban.[14]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hammond 1966 :247.
- ↑ Wilkes 1992 :148.; Schütz 2002 :73.; Ceka 2013 :281.
- ↑ Ceka 2013 :281.
- ↑ Ceka 2013 :281.
- ↑ Ceka 2013 :173.
- ↑ Përzhita 2012 :117.; Ceka 2013 :174.
- ↑ Hammond 1966 :247.; Jacques 2009 :120.; Ceka 2013 :174.
- ↑ Hammond 1966 :242.; Wilkes 1992 :129., 177., 272.; Jacques 2009 :96.; Ceka 2013 :174–175.
- ↑ Ceka 2013 :175.
- ↑ Ceka 2013 :175.
- ↑ Ceka 2013 :175.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :12.; Ceka 2013 :146., 165., 175.
- ↑ Hammond 1966 :247.; Wilkes 1992 :146.; Ceka 2013 :146., 174.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :12.; Ceka 2013 :175.
Források
szerkesztés- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Përzhita 2012: Luan Përzhita: Skerdilaidi – komandant ushtarak dhe sundimtar i shtetit ilir (217–205 para Krishtit) / Skerdilaid – military leader and ruler of the Illyrian state (B.C. 217–205). Iliria, XXXVI. évf. (2012) 109–122. o.
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Schütz 2002: Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
