Maczki Valér

Maczki Valér Ignác (Matzke) (Eger (Heves vármegye), 1847. december 30. – Eger, 1921. december 4.) bölcseleti doktor, ciszterci rendi áldozópap és tanár.

Maczki Valér
Szobra Egerben (Kő Pál alkotása)
Született	1847. december 30. Eger
Elhunyt	1921. december 4. (73 évesen) Eger
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	áldozópap, pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Maczki Valér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Egerben született Matzke Ignác és Dadai Nagy Anna fiaként, ahol iskoláit is végezte. 1864. szeptember 17-én lépett a rendbe. Újoncéve elteltével a zirci hittudományi intézetben hallgatta a teológiát, azután 1869. augusztus 27-én fogadalmat tett. 1869-70-ben a bölcseleti kar hallgatója volt a budapesti egyetemen. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték Veszprémben. 1870-71-ben segédlelkész volt Hercegfalván. 1871-ben Pécsre került mint főgimnáziumi tanár és ugyanott 1875-től a püspöki joglíceumban tanította a bölcseleti erkölcstant és a művelődéstörténetet. 1876-ban bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1877-ben főgimnáziumi tanár lett Egerben, ahol az érseki joglíceumban egyúttal a bölcseleti erkölcstant is tanította; 1889-1890-ben főgymnasiumi tanár Pécsett, 1890-től ismét Egerben. A város irodalmi, zenei és társadalmi életében is szerepet vitt.

Írásai

Cikkei a ciszterci-rend pécsi főgimnáziumának Értesítőjében (1873. Bölcsészet és élet); a ciszterczi-rend egri főgymnasiumának Értesítőjében (1879. Az optimismus birálata, 1883. Leibnitz és a keleti kérdés, 1886. Beszéd az önképzőköri díszgyűlésen, 1888. Beszéd az önképzőköri zárgyűlésen, 1892. A regény dialektikája, ism. Egy. Philol. Közlöny 1893., 1894. Adalék a magyar irodalomtörténet elméletéhez, ism. Egyet. Philol. Közlöny, Irodalomtört. Közlem. 1895.); a Közoktatásban (1884. Bitóhumor. Válasz, fegyelmezésül Bihari Péternek, Bihari úr kegyelemdöfése); a Magyar Philosophiai Szemlében (1885. A Magyar Philosophiai Szemle feladata. Válasz Böhm Károly úrnak, Horváth Cyrill és a philosophia, 1886. Egy kis philosophiai nyelvőrösködés); az Eger és Vidékében (1886. Beszéd Szvorényi József jubileumán, 1889. a Karácsonyfa cz. mellékletben Csak magyarul, 1890. a Télizöld cz. mell. Magyarosodás, 1892. Két mese); az Egerben (1886. A «Merengőben», 1888. Invenimus ecclesiam splendidam, 1891. Reményi elé! Egy lap az egri dalkör fejlődéstörténetéből, 1893. Egy új-csillag); a Bölcseleti Folyóiratban (1889. Az ősnemzés kérdésének szinvonala két évtized előtt, 1893. Egy kis anthropologiai szemlélődés); a Hevesmegyei Hirlapban (1893. Egy pillantás társadalmi életünkre, Budapest és a provincia, Sétáljunk! Értesítés a fiumei országos dalversenyről, Nepotismus és munka, Az utcza, Még nem késő, Csak dohánygyár, Eger és Pápa, hogy áll a dohánygyár ügye? Sovinismus, Samassa József, Eger érseke, Zenei élet városunkban, A gyertya a véka alatt, Nyilt kérdés nem tollharcz, Kossuth olvastakor, Érdekeinkről, Jókairól); a Zenelapban (1892. Lányi Ernő); a Zeneirodalmi Szemlében (1894. Lányi Ernőről); a Kath. Szemlében (1898. Néhány szó Kandra Kabos Magyar Mythologiája érdekében és Giesswein észrevétele.)

Munkái

• Költészettan. Irta Maczke Valer. Bpest, 1876. (Ism. Philol. Közlöny és Országos Tanáregylet Közlönye 1876-77.)
• Tudás és hivés. Bölcselmi értekezés. Pécs, 1876.
• Bölcselmi értekezések. Eger, 1881.
• A bölcselés előtana. A lélektan és logika elemei. Uo. 1887.
• Adalék a magyar lira jellegéhez. Uo. 1891.
• A bölcselet rövid előtana. Iskolai használatra. Uo. 1892.
• Egy nemzeti bűnünk. Felolvasta az egri önkéntes tűzoltók estéjén 1894. febr. 1. Uo. 1894.
• Eger városa és a magyar irodalom. Az egri általános iparos ifjuság olvasó köre 1894. márcz. 4. estéjén felolvasta. Uo.
• Népszerű felolvasások a magyar irodalom köréből. Uo. 1894. (Ism. Kath. Szemle 1895. és az egri Irodalmi Szemle.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon