Főmenü megnyitása

Madžarevo (de „Mađarevo”, vagy „Madjarevo” alakban is szerepel, régi magyar neve Magyarlaka) falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik.

Madžarevo
Madžarevo látképe
Madžarevo látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségNovi Marof
Jogállás falu
Alapítás éve1334
Polgármester Darko Hrenić
Irányítószám 42220
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség930 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség119,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület7,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Madžarevo (Horvátország)
Madžarevo
Madžarevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 10′ 00″, k. h. 16° 18′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 00″, k. h. 16° 18′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Madžarevo témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Varasdtól 16 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu fölé magasodó Greben várát már II. András magyar király 1209 kiadott oklevelében "castrum Greben" alakban említik, mint Gardunnak (Gárdonynak) a Grebeni család ősének a fennhatósága alatti várat. Az oklevél eredetisége azonban vitatott. A várat az az 1277-ben keltezett csereszerződés is megemlíti, mely szerint Gárdony fiai elcserélik egyes birtokaikat egy bizonyos Branić fiainak birtokaival. A Grebeniek egészen 1360-ig voltak a vár és uradalmának birtokosai, amikor I. Lajos király hűtlenség miatt elette tőlük. Ezután királyi birtok volt, majd a Zagorjéval együtt 1445-től a Cillei grófoké lett. A család kihalása után Hunyadi Mátyás más birtokokkal együtt Vitovec János horvát bánnak adta, de utódai hűtlenség miatt elveszítették és Corvin János birtoka lett. Közben a Grebeniek leszármazottai többször próbálták per útján őseik birtokát visszaszerezni, de ez csak időlegesen sikerült. Miután a Grebeniek utolsó leszármazottja Hermannfy László örökbe fogadta Batthány Boldizsárt, 1491-től a Batthyányak lettek Greben uradalmának törvényes birtokosai. A család 1645-ig volt Grebenvár ura, ekkor Batthyány Erzsébet házassága révén Erdődy György birtoka lett. A várban 1710-ben tűzvész tört ki, mely után tulajdonosai elhagyták és a Novi Marof mellett felépített új kastélyukba költöztek, a vár pedig sorsára hagyva romlásnak indult.

Magyarlaka amint azt neve is mutatja ősi magyarok lakta település volt. Plébániáját 1334-ben Ivan zágrábi főesperes említi először a horvátországi plébániák között. A plébániatemplom ekkor Szent István tiszteletére volt szentelve. A plébánia és temploma valószínűleg ennél is régebbi alapítású. Egykor Novi Marof és környéke is ehhez a plébániához tartozott. A település maga a Grebeni család 1399-es birtokmegosztási egyezségben szerepel először, melyben a Grebeniek birtokát két egyenlő részre osztották. A grebenvári birtok együttes részeként, húsz települést neveztek meg, melyek közül jó néhány, máig megtartotta eredeti nevét, köztük Magyarlakát is. Az 1501-es egyházi vizitáció megemlíti, hogy a település plébániatemploma Szent Vid, Modest és Kreszcencia tiszteletére van szentelve. 1706-ban Matija Fabečić plébános egy kisméretű téglából épített templomról tesz említést, melynek két ablaka és két bejárata van, egy délen és egy nyugaton. A főoltáron kívül a templomnak két mellékoltára is volt, melyek Szent László király, Szent István király és Szent Imre herceg, valamint Szent Xavér tiszteletére voltak szentelve.

A plébánia nagy területe és növekvő lakossága miatt egyre sürgetőbbé vált egy új, nagyobb templom felépítése. A hívők szegénysége és az adakozó kedv hiánya azonban minden plébániának szükségessé tette, hogy valamely gazdag főúr legyen a támogatója, aki pénzadományokkal látja el. Magyarlakán a kegyúr ekkor gróf Erdődy Sándor volt. 1743-ban a templomhoz új kápolnát építettek, 1761-ben pedig új főoltárt és harangtornyot emeltek. 1770-ben új plébánia épült, az új templom építése ekkor még nem kapott anyagi támogatást. 1789-ben Remetinecen új plébániát alapítottak, így a hozzá csatolt falvak, Remetinec, Presečno, Oštrice, Ključ és Orehovec leváltak a magyarlaki plébániáról. A plébánia területén 2223 lélek maradt, Mađarevo (Magyarlak), Možđenec, Grana, Makoišće Donje, Makoišće Gornje, Krč és Kamena Gorica falvakkal.

Az új plébániatemplom építését a kegyúr gróf Erdődy György adományából 1823 áprilisában kezdték el és már 1824 július 9-én fel is szentelték. 1857-ben a falunak 628 lakosa volt. Erdődy György halála után 1859-ben fia Károly és felesége a lengyel származású Kolowrat-Krakowsky Julianna lett a település birtokosa. A grófnő nagy pártfogója volt a templomnak és nagy jótevője a híveknek és amikor 1871-ben családi okokból a felső-magyarországi Ónodra távozott a búcsúzásnál sírva köszönt el tőle a falu népe. A falu kegyura nagyobbik fia Rudolf lett, aki folytatta édesanyja jótékonykodását. 1881-ben feleségül vette Lujza Drache von Weitinberget, Schlippenbach gróf özvegyét, akit a nép különösen kedvelt. 1890-ben a közeli Možđenecen egy 20 ágyas kicsiny kórházat alapítottak, ahol melegétellel látták el a betegeket. A kórház 1917-ig üzemelt. Az ápoltakról egy orvos gondoskodott, a diakóvári keresztes nővérek segítségével. Ők alapították a falu első népiskoláját is, ellátták a szegényebb iskolás gyerekeket ruhával és cipővel, megszervezték a melegétkeztetést az iskolában. 1887-ben Stjepan Haukovac plébános feljegyzése szerint a faluban 52 ház állt. Az 1890-es népszámlálás 825 lakost talált itt. 1900-ban a kegyúr adományából két új kápolnával bővítették a templomot. Lujza grófnő adományából megépült az új főoltár, valamint két szárnyas mellékoltár a Gyertyaszentelő Boldogasszony és Páduai Szent Antal tiszteletére. A falunak 1910-ben 1092 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott. A háború utáni agrárreformmal a grófi család elveszítette birtokai nagy részét, majd a megmaradt birtokokat eladták és felosztották az igénylők között.

Madžarevonak 2001-ben 281 háza és 930 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Vid és György tiszteletére szentelt plébániatemploma 1824-ben épült a középkori templom helyén.
  • A falu felett nyugatra emelkedő 502 méter magas hegyen található Greben várának romja, mely horvát Zagorje második legnagyobb vára volt.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. november 7.)