Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (rövidítve: MEKH) egy önálló szabályozó szerv, ami a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként jött létre, amikor az Országgyűlés a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében 2013. március 14-én elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként történő létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A Hivatal a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő díjszabályozás előkészítő feladatokat látja el. Részletes tevékenységi körét és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Jogelőd Magyar Energia Hivatal
Székhely 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.
Elnök Horváth Péter János
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal weboldala

Az Európai Unión belül az Európai Tanács kezdeményezése alapján folyamatosan alakul át a regulátorok jogállása: húsz tagállamban ezek az intézmények már önálló szabályozó hatóságként működnek. Az új szervezet az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehetővé teszi az önálló, felelős piacszabályozást is, így a Hivatal a jövőben hatékonyabban képviselheti a fogyasztók érdekeit.[forrás?]

A szervezeti átalakulás a közjót szolgáló erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését célozta. A Hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós előírásoknak is.

JogállásaSzerkesztés

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.[1]

A Hivatal székhelye Budapest.[2]

A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.[3]

A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.[4]

Felügyeleti jogkörben a Hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a Hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.[5]

A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.[6]

A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.[7]

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét a miniszterelnök nevezi ki, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A MEH és a MEKH elnökei, főigazgatóiSzerkesztés

  • Szabó Imre (1994–1997)
  • Hatvani György (1997–1999)
  • Kaderják Péter (2000–2003)
  • Horváth J. Ferenc (2003–2009)
  • Matos Zoltán (2009–2010)
  • Horváth Péter János (2010–2013)
  • Dorkota Lajos (2013–2020)
  • Horváth Péter János (2020–hivatalban)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2013. évi XXII. törvény 1. § (1) bek.
  2. 2013. évi XXII. törvény 1. § (2) bek.
  3. 2013. évi XXII. törvény 1. § (3) bek.
  4. 2013. évi XXII. törvény 2. § (1) bek.
  5. 2013. évi XXII. törvény 2. § 2) bek.
  6. 2013. évi XXII. törvény 2. § (3) bek.
  7. 2013. évi XXII. törvény 2. § (4) bek.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés