Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (rövidítve: MEKH) egy önálló szabályozó szerv, ami a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként jött létre, amikor az Országgyűlés a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében 2013. március 14-én elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként történő létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A hivatal a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő díjszabályozás előkészítő feladatokat látja el. Részletes tevékenységi körét és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák.
| Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| Jogelőd | Magyar Energia Hivatal |
| Székhely | 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. |
| Elnök | Horváth Péter János |
| A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal weboldala | |
Az Európai Unión belül az Európai Tanács kezdeményezése alapján folyamatosan alakul át a regulátorok jogállása: húsz tagállamban ezek az intézmények már önálló szabályozó hatóságként működnek. Az új szervezet az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehetővé teszi az önálló, felelős piacszabályozást is, így a hivatal a jövőben hatékonyabban képviselheti a fogyasztók érdekeit.[forrás?]
A szervezeti átalakulás a közjót szolgáló erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését célozta. A hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós előírásoknak is.
JogállásaSzerkesztés
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.[1]
A hivatal székhelye Budapest.[2]
A hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.[3]
A hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.[4]
Felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.[5]
A hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.[6]
A hivatal elnöke a hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.[7]
A hivatal elnökét pályázat alapján a miniszterelnök nevezi ki 7 évre, amely időszak egyszer meghosszabbítható,[8] gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A MEH és a MEKH elnökei, főigazgatóiSzerkesztés
- Szabó Imre (1994–1997)
- Hatvani György (1997–1999)
- Kaderják Péter (2000–2003)
- Horváth J. Ferenc (2003–2009)
- Matos Zoltán (2009–2010)
- Horváth Péter János (2010–2013)
- Dorkota Lajos (2013–2020)
- Horváth Péter János (2020 óta)
ForrásokSzerkesztés
- Megalakul a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, kormany.hu, 2013-03-04
- ↑ Origo, 2013.03.14.: Létrejön a teljhatalmú energiahivatal. Origo, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2015. március 1.)
- 2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról
- 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 1. § (1) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 1. § (2) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 1. § (3) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (1) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § 2) bek.
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (3) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (4) bekezdés
- ↑ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 6. §