Magyar Evangéliumi Szövetség

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 18.

A Magyar Evangéliumi Szövetség a legkorábban megalapított keresztény egységtörekvés szervezet Magyarországon. A magyar Aliansz létrehozására 1936-ban került sor Budapesten a Magyarországi Metodista Egyház akkori központjában (VI. ker. Felsőerdősor u. 5.). A szövetség tagjai elsősorban az evangéliumi hitvalló egyházak és közösségek soraiból kerültek ki, akik azonosulni tudtak a reformáció sarkalatos igazságaival, nevezetesen: a Szentírás isteni ihletettségéről és tekintélyéről, az emberi természet romlottságáról, a Krisztusban történt megváltásáról, az egyedül hit által való megigazulásról szóló alapigazságaival.[1]

1920-as évek

szerkesztés

A budapesti Aliansz imahéten már 1921-ben együtt imádkoztak a baptisták, a reformátusok, az evangélikusok és metodisták. A tudósítás Magyarország első igazán „allianz-szellemben” folyó imahetének nevezte a sorozatot, amelynek első napján a német baptisták imaházában Podmaniczky Pál evangélikus lelkész és Funk Márton metodista szuperintendens szolgáltak.[2] 1921-ben az említett egyházak már negyedéves rendszerességgel Aliansz összejöveteleket is tartottak.[3] Az egyházak közeledésének különleges pillanatát rögzítette az 1922. januári Aliansz találkozóról szóló híradás: ekkor a metodista egyházközpont (VI. ker. Felsőerdősor u. 5.) „Aliansz úrvacsorának” adott otthont, amelyen meglepő módon a két nagy protestáns egyház és a két kisebb felekezet mellett katolikusok is jelen voltak.[4]

Megalakulása

szerkesztés

1936-ig egy bizottság irányította a szövetség munkáját. A Magyar Evangéliumi Szövetség 1936. május 18-án alapszabály elfogadásával egyesületként alakult meg hivatalosan. Vezetői a következő személyek voltak:[5]

Tiszteletbeli elnökök

szerkesztés
  • Dr. Bencs Zoltán

Ügyvezető alelnök

szerkesztés

Alelnökök

szerkesztés
  • Csia Lajos
  • Némethy Károly
  • Tebbe Albert
  • Tessényi-Jakob János
  • Udvarnoki András
  • Id. Victor János

Főtitkár

szerkesztés
  • Dr. Somogy Imre

1940-es évek

szerkesztés

A fővárosban például 1941-ben is együtt tartottak „Egyetemes Imahetet” a baptisták (Kuhn János, Somogyi Imre), az evangélikusok (Dannhauser László, Sréter Ferenc, Mohr Henrik), a metodisták (Tessényi János), a reformátusok (Domján János, N. Nagy Lajos, Victor János, Szabó Imre, Csia Lajos), a Keresztyén Testvérgyülekezet (Kiss Ferenc) és az Üdvhadsereg (Tebbe Albert).[6] Ugyanebben az évben a szegedi imahéten a reformátusok, az evangélikusok, a baptisták és a metodisták imádkoztak együtt.[7]

Az év első heteiben tartott Aliansz Imahetek alkalmain az ország különböző városaiban az egyes gyülekezetek tulajdonképpen megelőzték egyházuk hivatalos közeledését. Az egyházvezetői szintű hivatalos összefogás csak 1943-tól kezdett kibontakozni: református és evangélikus vonalon az Egyetemes Egyháztanács Magyarországi Bizottságának 1943-as megalakításával, kisegyházi vonatkozásban pedig a Szabadegyházak Szövetségének 1943-as előzményeivel. A két szervezet tagegyházainak közeledésére azonban még később, csak a világháború után került sor.

  1. Dr. Mészáros Kálmán, Aliansz Hírlevél, 2008. december
  2. Békeharang. 1923/24.
  3. Jegyzőkönyv a Püspöki Methodista Egyház Magyarországi Missziójának első üléséről. 1921. 40. old.
  4. Jegyzőkönyv a Püspöki Methodista Egyház Magyarországi Missziójának második üléséről. 1922. 27. old.
  5. Békeharang 1936. június
  6. Az Egyetemes Imahét budapesti 1941. évi felekezetközi összejöveteleinek sorrendje. Nyomtatvány. Magyarországi Metodista Egyház Levéltára.
  7. Hívogatás c. szegedi nyomtatvány. Dátum nélkül.

Külső hivatkozások

szerkesztés