Magyar Királyi Honvédség

A Magyar Királyi Honvédség (rövidítve m. kir. honvédség) a 20. századi Magyar Királyság szuverenitásáért felelős állami fegyveres erők volt a trianoni békeszerződés és a második világháború befejezése, lezárása közötti időszakban.

Magyar Királyi Honvédség
Dátum	(1919) 1922–1945.
Ország	Magyar Királyság
Típus	fegyveres erők
Feladat	A Magyar Királyság szuverenitásának és területi épségének védelme.
Méret	35 000 fő (1921) kb. 84 000 fő (1938) kb. 550 000 fő (mozgósított) (1941) kb. 1 000 000 fő (1944)
Diszlokáció	Budapest
Kultúra és történelem
Háborús részvétel	magyar–szlovák kis háború, második világháború

Története

A tábornoki kar 1944-ben

Elődje a Tanácsköztársaság bukását megelőzően 1919. június 6-án elrendelt és rá három nappal felállított Nemzeti Hadsereg, melyet a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jei lemondása után megszűnt Vörös Hadsereg mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé. A trianoni békeszerződést követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként 1922. január 4-től felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló Magyar Királyi Honvédség, melyről az 1921. évi XLIX. törvénycikk rendelkezett. Tisztképző intézménye a Ludovika Akadémia lett.

Az 1920-as évek gazdasági nehézségei, illetve a kisantant átfogó blokádja jelentősen hozzájárultak a haderő technikai hiányaihoz. A szomszédos országokkal szembeni folyamatos fegyverkezési lépéshátrányt az 1938-as győri program hivatott csökkenteni, melyet a nagyarányú beszerzések ellenére végül a második világháborúba belépésig nem sikerült maradéktalanul ledolgozni. A szellemében és kiképzésében korszerű, de eszközállományában véve elavult haderő a háború során többszöri átszervezés ellenére is csak nehezen tudta az ország külpolitikai igényeit részlegesen kielégíteni a háború középső időszakában. A politikai megosztottság, illetve a német megszállás és a szovjet túlerő végül megpecsételte a haderő sorsát, mely 1945 áprilisára gyakorlatilag megszűnt létezni. Összességében a Magyar Királyi Honvédséget a túlzott mennyiségi fejlesztés és a gyenge technikai felszereltség jellemezte, ami megközelítőleg sem állt arányban a katonapolitikai célkitűzésekkel.

Megmaradt személyi és technikai állományából újraszervezett demokratikus szervezet, a Magyar Honvédség 1948-ban állt fel az 1947-es párizsi békeszerződés ratifikálása után, majd három évvel később, 1951-től nevet változtatva és immár szovjet mintára újjászervezve és -fegyverezve Magyar Néphadseregként látta el a korábbi feladatot. Ez a szervezet többszöri átszervezéssel 1990-ig megmaradt, majd ismét Magyar Honvédség névvel napjainkban is aktív.

Főparancsnokok

• 1922–25: Nagy Pál
• 1925–1930: Janky Kocsárd

Honvéd Vezérkar főnökök (HVKF)

• 1922–30: Janky Kocsárd
• 1930–35: Kárpáthy Kamilló
• 1935–36: Somkuthy József
• 1936. október 1.–1938: Rátz Jenő
• 1938. május 24.–1938. szeptember 29.: Keresztes-Fischer Lajos
• 1938. szeptember–1941. augusztus 31.: Werth Henrik
• 1941. szeptember 1 vagy 6^[forrás?]–1944. március 19., vagy április 19.^[forrás?]: Szombathelyi Ferenc
• 1944. április 20^[forrás?]–1944. október 16. (azonnali hatállyal): Vörös János
• 1944. október 16–1945. április 30.: Beregfy Károly

A Királyi Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok

Honvédelmi törvények

• 1921. évi XLIX. törvénycikk a m. kir. honvédségről
• 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről
  • 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

A szervezet állományának jogállásairól

• Lásd az 1942. évi XIV. tv-t (zsidók esetében 3–5. §-ok)

A sorkatonai szolgálatról

A szervezet létszámáról

Kapcsolódó szócikkek

• 1. magyar hadsereg
• 2. magyar hadsereg
• 3. magyar hadsereg
• Kárpát-csoport
• Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

Források

Bibliográfia

Könyvek, monográfiák

• Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 865–866. o. ISBN 963-04-5226-X
• Magyarország a XX. században, I. kötet, II. fejezet: Honvédelem és hadügyek (5–7. alfejezet) – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  • 5. alfejezet: Hadsereg és katonapolitika 1919–1940 között
  • 6. alfejezet: Magyarország részvétele a második világháborúban
  • 7. alfejezet: A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956)
• Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006 ISBN 963-9553-95-6
• Ravasz István: Mars rátelepszik Tündérországra. Az elsőség elsősége. A magyarországi harcok kezdete 1944-ben – cskir.extra.hu
• Ravasz István: Az utolsóság elsősége. Adalékok a magyarországi harcok befejezéséhez – 1945. április – cskir.extra.hu

Folyóiratcikkek

• A Haditechnika c. folyóirat cikkei:
  • Dr. Zakariás Zoltán: Honvéd vasútépítők. A Magyar Királyi Honvédség vasútépítő csapatának története. Haditechnika 1997/2, 5.
  • Dr. Kovács Vilmos: A trianoni békediktátum hatása a magyar hadiiparra. In: Haditechnika 1999/4, 8–14.

További információk

• Az MHK munkaszolgálatos alakulatai a II. vh-ban
• PaK 40 a MKH-ben
• Galambos Gábor: Bajai hadszíntér 1944–1945
• Kerékpáros alakulatok a Magyar Királyi Honvédségben
• A Magyar Királyi Honvédség gyalogsága 1939–1945 - rövid áttekintés
• Magyar királyi honvédség és csendőrség névkönyvei – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
• Öltözeti és fölszerelési szabályzat a m. kir. honvédség részére, mek.oszk.hu