Magyar László (jogász)

jogász, 1858-1933
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 12.

Dömsödi Magyar László (Dunavecse, 1858. február 6.[1]Budapest, 1933. szeptember 28.) jogi doktor, a magyar lovaregylet vezértitkára.

Magyar László (?–1889), az első hazai takarékpénztár vezértitkárának és Bolyó Zsuzsannának (1835–1892) fia. 1858. február 11-én keresztelték Dunavecsén.[2] A gimnáziumot Nagykőrösön, majd Budapesten végezte; ugyanitt a jogi tanfolyam bevégeztével jogi doktori oklevelet nyert. (Az egyéves önkéntességnek az érettségi vizsga letétele után tett eleget és kineveztetett tartalékos hadnagynak). A müncheni és grazi egyetemen töltött tanulmányi évek után, 1881-ben a magyar országos bank jogi osztályában vállalt hivatalt. 1883-ban ügyvédi oklevelet szerzett és a nagykikinda-nagybecskereki vasút titkárává neveztetett ki. A magyar országos bank felszámolása után 1889-ben a Magyar Lovaregylet versenytitkára, 1895-ben annak vezértitkára lett. Az úrlovasok szövetkezetének 1890-ben történt megalakulásakor, ennek titkárságát is elvállalta és vezette az 1897-ig. Elhunyt 1933. szeptember 28-án, örök nyugalomra helyezték 1933. szeptember 30-án a Kerepesi úti temetőben.

A versenyüzemre vonatkozó cikkeket írt a szaklapokba és főrésze volt az angol lóverseny-szabályoknak magyarra fordításában.

  • Az urlovasok szövetkezetének Évkönyve. Szerk. ... Budapest, 1890-97.
  • A magyar lovaregylet hivatalos Évkönyve. Uo. 1896 óta szerkeszti és kiadja.

Szerkesztette továbbá a Ménes-könyv «Ausztria és Magyarország részére» c. részét.

  1. Dunavecsei helvét hitvallású egyház szülöttek anyakönyve 1858. év, 26. folyószám.
  2. Dunavecse ref., 1858

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].