Főmenü megnyitása

A Mahávamsza („Nagy krónika”, páli: Mahāvaṃsa, 5. század) páli történelmi krónika Srí Lanka uralkodóiról. Az első változata az ősi Oriszából származó Vidzsaja hercegtől (i. e. 543) Mahászéna (277-304) királyig tart. A Mahávamsza a mai modern Srí Lankán politikai üzenettel bír.[1] A szingaléz többségű sziget gyakran használja bizonyítékként a művet arra, hogy Srí Lanka már történelmi időktől kezdve buddhista nemzetnek számít.[2] Ezt a nézetet támadta az 1930-as években G. G. Ponnambalam, a tamil nacionalisták vezetője, aki szerint a sziget nem kizárólag buddhista. A szingaléz többség 1939-ben tömeges zendüléssel válaszolt, amely érintette Nawalapitiya, Passara, Maskeliya, és Jaffna városokat.[3] A zavargásokat a brit gyarmati kormányzás gyorsan leverte, azonban ez később több mozgalmon keresztül polgárháborúhoz vezetett, amely csak 2009-ben ért véget.

A Mahávamsza első nyomtatása - amely egy angol fordítás - 1837-ben jelent meg, az első német fordítás pedig 1912-ben.[4] Magyar fordítása nem létezik.

Tartalomjegyzék

BuddhizmusSzerkesztés

A Mahávamsza ugyan nem számít kanonikus vallási szövegnek, mégis a théraváda buddhizmus egyik fontos művének számít, leírja ugyanis Srí Lanka korai vallástörténetét, egészen Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha életétől kezdődően. Röviden szó esik a buddhizmus indiai történetéről is Buddha halála (lásd: parinirvána) után, a különböző buddhista tanácskozáson át, a főbb buddhista tanítókig. A Mahávamsza minden fejezete azzal zárul, hogy a „jámbor emberek boldogságáért” íródott. A mű a királyok jó cselekedeteire helyezi a hangsúlyt, akik az Anuradhapura nagykolostor patrónusai voltak.

TartalmaSzerkesztés

Az Anuradhapura nagykolostor szerzetesei (bhikkhuk) az i. e. 3. század óta feljegyezték Srí Lanka történelmét. Ezeket a jegyzeteket és szövegeket az 5. században rendezte össze egy összefoglaló dokumentumba Anuradhapura Mahanama, későbbi ceyloni király, Anuradhapura Dátuszena király uralkodása idején. A mű korábbi történetírásokra épül, főleg az Atthakathá-ra, amely szingaléz nyelvű szövegmagyarázatok a Páli kánon szövegeihez.[5] Annál is korábbi krónika a Dípavamsza („A sziget krónika”), amely egyszerűbb és kevesebb információt tartalmaz, mint a Mahávamsza.

A szingaléz szerzetesek készítettek a Mahávamsza mellé egy kiegészítő kötetet is, amely a Csulavamsza („Csekélyebb krónikák”) címet kapta. Ez a mű a 4. századtól a Brit Birodalom 1815-ös Srí Lanka-i hódításáig tartó időszakot meséli el. A Csulavamszát különböző korok különböző szerzői alkották.

Az két művet együttesen is szokták Mahávamszaként nevezni, amely így több mint két évezred történelmi eseményeit meséli el. Ez a mű a világ egyik leghosszabb megszakítás nélküli történelmi krónikája.[6] A Mahavamsa gyakran említi a sziget királyi dinasztiáit, ezért értékes anyag azon történészek számára, akik az indiai szubkontinens uralkodó családjait kutatják. Fontos forrásnak számít például a maurja uralkodó, Asóka trónra lépésének meghatározásában, amely szinkronicitással kapcsolódik a Szeleukida Birodalomhoz és Nagy Sándorhoz.

A Száncsi és egyéb buddhista emlékek történelmi helyszínei igazolják a Mahávamsza Asóka királlyal kapcsolatos közléseit. Szintén alátámasztják a Mahávamsza állításait a különböző kőbevésett feliratok, amelyek többsége Srí Lankán található.[7]

A legfontosabb páli nyelvű epikus költeménySzerkesztés

A Mahávamsza amellett, hogy fontos történelmi forrás, egyben a páli nyelv legfontosabb epikus költeménye is. A csatákról, megszállásokról, udvari intrikákról, sztúpa és víztározó építésekről szóló, és könnyen memorizálható, elegáns versei nagy hatással voltak a kor buddhista világára. Az ókorban született sok szöveggel ellentétben a hétköznapi emberek életével is foglalkozik, miképp csatlakoztak a király seregéhez, és hogyan műveltek földet. Idővel a Mahávamsza eljutott más távoli buddhista országok területére is a selyemút mentén.[8] Bizonyos részeit le is fordították, és Kambodzsában létezik egy fordítása, amelyet további részletekkel egészítettek ki.[9] A Mahávamsza más páli krónikák megjelenésének táptalajául is szolgált, így Srí Lanka a kor vezető páli irodalmi központjává válhatott.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. H. Bechert, "The beginnings of Buddhist Historiography in Ceylon, Mahawamsa and Political Thinking", Ceylon Studies Seminar, Series 2, 1974
  2. Communal politics under the Donoughmore Constitution, 1931–1947, Tissara Publishers, Colombo 1982
  3. Hindu Organ, June 1, 1939 issue (Newspaper archived at the Jaffna University Library)
  4. Mahavamsa. Ceylon Government (1912) 
  5. Oldenberg 1879.
  6. Encyclopaedia of Pali Literature: The Pali canon. Anmol, 117. o. (2008. július 12.). ISBN 9788126135608 
  7. Geiger's discussion of the historicity of the Mahavamsa;Paranavitana and Nicholas, A concise history of Ceylon (Ceylon University Press) 1961
  8. Mahavamsa, the great chronicle”, Sunday Observer, 2008. június 29.. [2016. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. november 5.) 
  9. Dr. Hema Goonatilake, Journal of the Royal Asiatic Society of Sri Lanka. 2003

ForrásokSzerkesztés

Kiadásai és fordításaiSzerkesztés

  • Geiger, Wilhelm; Bode, Mabel Haynes (ford.); Frowde, H. (szerk.): The Mahavamsa or, the great chronicle of Ceylon, London : Pali Text Society 1912.
  • Guruge, Ananda W.P.: Mahavamsa. Calcutta: M. P. Birla Foundation 1990 (Classics of the East).
  • Guruge, Ananda W. P. Mahavamsa: The Great Chronicle of Sri Lanka, A New Annotated Translation with Prolegomena, ANCL Colombo 1989
  • Ruwan Rajapakse, Concise Mahavamsa, Colombo, Sri Lanka, 2001
  • Sumangala, H.; Silva Batuwantudawa, Don Andris de: The Mahawansha from first to thirty-sixth Chapter. Revised and edited, under Orders of the Ceylon Government by H. Sumangala, High Priest of Adam's Peak, and Don Andris de Silva Batuwantudawa, Pandit. Colombo 1883.
  • Turnour, George (C.C.S.): The Mahawanso in Roman Characters with the Translation Subjoined, and an Introductory Essay on Pali Buddhistical Literature. Vol. I containing the first thirty eight Chapters. Cotto 1837.

További információkSzerkesztés