Mahathir bin Mohamad

Malajzia miniszterelnöke 1981 és 2003 között, majd 2018-tól 2020-ig

Mahathir bin Mohamad (teljes nevén: Datuk Seri Mahathir bin Mohamad, politikai beceneve: dr. M[16]) (Malajzia, Kedah állam, Alor Setar 1925. július 10.[17] –) maláj politikus, miniszter, Malajzia 4. miniszterelnöke 1981 és 2003, valamint hetedikként 2018–2020 között.

Mahathir bin Mohamad
Született1925. július 10. (98 éves)[1][2][3]
Alor Setar
Álneve
  • Tun M
  • Dr M
Állampolgárságamaláj
HázastársaSiti Hasmah Mohamad Ali
Gyermekei
  • Marina Mahathir
  • Mokhzani Mahathir
  • Mukhriz Mahathir
  • Mirzan Mahathir
  • Melinda Mahathir
  • Mazhar Mahathir
SzüleiWan Tempawan Wan Hanapi
Mohamad bin Iskandar
Foglalkozása
Tisztsége
  • Member of the Dewan Rakyat
  • Member of the Dewan Negara (1972. december 30. – 1974. augusztus 23.)
  • Malajzia oktatásügyi minisztere (1974. szeptember 5. – 1977. december 31.)
  • Malajzia miniszterelnök-helyettese (1976. március 5. – 1981. július 16.)
  • Malajzia külkereskedelmi és ipari minisztere (1978. január 1. – 1981. július 16.)
  • Malajzia miniszterelnöke (1981. július 16. – 2003. október 31.)
  • Malajzia honvédelmi minisztere (1981. július 18. – 1986. május 6.)
  • Malajzia belügyminisztere (1986. május 8. – 1999. január 8.)
  • Minister of Finance 2 (1998. szeptember 2. – 1999. január 7.)
  • Minister of Finance 2 (2001. június 5. – 2003. november 2.)
  • El nem kötelezett államok főtitkára (2003. február 20. – 2003. október 31.)
  • Malajzia miniszterelnöke (2018. május 10. – 2020. március 1.)
Iskolái
  • National University of Singapore
  • Yong Loo Lin School of Medicine
  • Malaya Egyetem (–1953)
Kitüntetései
  • Al-Gaddafi International Prize for Human Rights
  • Commander of the National Order of the Cedar
  • Grand Cross of the Order of Good Hope
  • honorary doctor of Waseda University
  • Order of the White Elephant
  • Order of Sultan Mahmud I of Terengganu
  • Order of Loyalty to the Royal House of Kedah
  • Order of the Crown of Johor
  • Most Exalted Order of the Star of Sarawak
  • Order of Kinabalu
  • Kedah Supreme Order of Merit
  • Royal Family Order of Kedah
  • Royal Family Order of Johor
  • Grand Cross of the National Order of Mali
  • Dostyk Order of grade I
  • Order of the Paulownia Flowers
  • Order of the Republic
  • Grand Cross of the Order of the Aztec Eagle
  • Order of the Rising Sun, 1st class
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎
  • Family Order of Laila Utama
  • Order of the Liberator General San Martín
  • Order of Mubarak the Great
  • Felkelő Nap érdemrend
  • Order of Diplomatic Service Merit
  • Order of the Liberator
  • José Martí-rend
  • Azték Sas Mexikói Érdemrend
  • Order of Good Hope
  • Order of Merit
  • Royal Order of the Polar Star
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Order of Civil Merit
  • Star of the Republic of Indonesia
  • Order of Merit
  • National Order of the Cedar
  • Order of Lakandula
  • Medal of the Oriental Republic of Uruguay
  • Order of the Sun of Peru
  • National Order of Mali
  • Grand Cross of the Order of the Liberator General San Martín (1991. július 2.)[4]
  • Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (1994)[5]
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (1995. március 24.)[6]
  • Commander of the Order of the Polar Star (1996. március 11.)[4]
  • King Faisal International Prize in Service to Islam (1997)
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2002. március 15.)[7]
  • Grand Commander of the Order of the Defender of the Realm (2003)[8]
  • Barátságért Érdemrend (2003. augusztus 5.)[9]
  • a Keió Egyetem díszdoktora (2004)[10]
  • a Csinghua Egyetem díszdoktora (2004)[11]
  • Grand Cordon of the Order of the Paulownia Flowers (2018. november 3.)
  • Nishan-e-Pakistan (2019)[12][13]
  • Asia's Most Influential Malaysia (2021)[14]

Magassága170 cm[15]

Mahathir bin Mohamad aláírása
Mahathir bin Mohamad aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Mahathir bin Mohamad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Mahathir és Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere Mike Pompeo (2018. augusztus 3.)

Mahathir jómódú maláj családból származik, orvosként diplomázott a szingapúri Malaya Egyetemen 1953-ban. 1957-ig az állami egészségügyben, majd ezt követően magánorvosként praktizált. 1964-ben választották meg először képviselőnek az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (Pertubuhan Kebangsaan Melayu Bersatu PKMB, angol rövidítése alapján: UMNO) tagjaként.[18] 1970-ben megjelent könyve, A maláj dilemma a háromnemzetiségű ország maláj népességének elmaradottságáról és a kínaiak előnyeiről szólt, valamint javaslatokat fogalmazott meg a malájság felemelkedésének érdekében. A könyv hatalmas botrányt kavart, még a pártjából is kizárták az akkor szélsőségesen nacionalistának minősített munkája miatt.[19]

1974-ben oktatási miniszter, majd 1976-ban miniszterelnök-helyettes lett, 1981-ben pártja, az UMNO elnökévé választották, s ugyanabban az évben nyerte meg a választásokat, és Husszein Onnt váltva lett Malajzia 4. miniszterelnöke. A nevében szereplő Datuk Seri valójában egy méltóságnév, amit kormányfőként kezdett használni. Miniszterelnökként részben szakítva korábbi nacionalista politikájával az ország nemzetiségi és felekezeti ellentéteinek csillapítása mellett a gazdaságélénkítést, azon belül elsősorban az iparfejlesztést támogatta. Ugyanakkor a maláj népesség vezető szerepének erősítésén is fáradozott, legalábbis a malájok gazdasági pozícióinak javítását kívánta elérni, összekötve ezt az ország egészének fejlődésével. Híres jelszava, a Keletre nézz! egyfelől a régión belüli kereskedelem növelését, másfelől a japán gazdaságfejlődés mintájának követését jelentette. Politikájában egyszerre jelentkezett a kiegyensúlyozottságra való törekvés, a kompromisszumképesség, ugyanakkor a föderatív állam egységének megteremtése érdekében számos határozott intézkedést, a malájság erősödésének eléréséért pedig elfogult döntéseket is hozott.[20] Összességében azonban 22 éves miniszterelnökségének eredményéül az ország saját erőből való nagyon jelentős gazdasági fejlődését és a három nagy nemzetiség: a malájok, kínaiak és indiaiak viszonylag békés együttélését, a megosztottság tompítását tartották.[16] Ugyanakkor Mahathirt többször bírálták antiszemitizmusa miatt, számos felszólalásában bírálta a zsidóságot, Izraelt[21] és személyesen Soros Györgyöt is.[22]

2003 után sem szakadt el a politikától, sőt, a 2015-ben alakult Pakatan Harapan nevű ellenzéki politikai koalícióban vállalt szerepet, majd a 2018 májusában tartott malajziai választásokat megnyerve a formáció miniszterelnök-jelöltjeként 92 esztendősen ismét betöltötte a kormányfői posztot. A leköszönő Najib Razak – korábbi párttársa az UMNO-ban – a kampányban már ellenfele volt, saját favoritját, Anwar Ibrahimot pedig – akinek a javára ígérete szerint 2020-ban lemond majd – korábban ő maga juttatta börtönbe.[23]

Elődje:
Husszein Onn
Malajzia
miniszterelnöke

1981–2003
Utódja:
Abdullah Ahmad Badawi
Elődje:
Najib Razak
Malajzia
miniszterelnöke

2018–2020
Utódja:
Muhyiddin Yassin

Források szerkesztés

  1. 145788396
  2. En Malaisie, du neuf avec un vieux, 2018. május 11.
  3. Mahathir, now 94, says his only wish is to see Malaysia's recovery, 2019. július 9.
  4. a b http://lib.perdana.org.my/PLF/Digital_Content/Prominent_Leaders/Mahathir/Profiles/Biodata/biodata.pdf
  5. https://web.archive.org/web/20190402094610/http://iccr.gov.in/content/nehru-award-recipients
  6. BOE-A-1995-8020
  7. http://isap.sejm.gov.pl/isap.nsf/DocDetails.xsp?id=WMP20020200354
  8. https://www.data.gov.my/data/ms_MY/dataset/senarai-penerima-kurniaan-seri-maharaja-mangku-negara-tahun-1958-hingga-2017
  9. http://en.kremlin.ru/events/president/transcripts/22080
  10. https://www.keio.ac.jp/en/about/learn-more/honorary-degrees/
  11. kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.
  12. The Malay Mail
  13. https://www.thenews.com.pk/print/469330-malaysia-pakistan-ties-given-impetus-says-high-commissioner
  14. https://www.tatlerasia.com/people/mahathir-mohamad, 2022. november 3.
  15. https://biographybd.com/mahathir-mohamad/, 2020. január 14.
  16. a b Sitkei Levente: A maláj dilemma. MNO (2003. november 3.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
  17. Petra Zwickert: Officina világévkönyv '94/95. Dortmund-Budapest: Officina Nova. 1994. 286. o.  
  18. Mahathir bin Mohamad. Encyclopædia Britannica (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
  19. Győri Sándor: Mahathir Mohamad. Magyar Ifjúság, XXV. évf. 38. sz. (1981. szeptember 18.) 26. o.
  20. Egedy Gergely: A doktor diagnózisa. Magyarország, XXIII. évf. 21. sz. (1986. május 18.) 12. o.
  21. Dunai Péter: Iszlámkendő és hipermágnesvasút. Népszabadság, LXI. évf. 262. sz. (2003. november 11.) 7. o.
  22. Malajzia: Soros nem túl etikus ember. MNO (2002. december 21.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
  23. Iván András: 92 évesen visszatért, hogy megbuktassa saját protezsáltját. Index.hu (2018. május 9.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)