Főmenü megnyitása

Majumura Taku, japánul:眉村 卓, Hepburn-átírással: Mayumura Taku (Oszaka, 1934. október 20. – Oszaka, 2019. november 3.) japán regényíró, sci-fi-író, haiku költő. Két regényével is Szeiun-díjat nyert (1979, 1996). Ifjúsági regényíróként is ismert volt. Számos műve alapján készült tv-, mozi- és anime film. A Science Fiction and Fantasy Writers of Japan tiszteletbeli tagja volt.

Majumura Taku
(眉村卓)
Született 1934. október 20.
Oszaka
Elhunyt 2019. november 3. (85 évesen)[1]
Oszaka
Állampolgársága japán
Foglalkozása
  • regényíró
  • sci-fi-író
Iskolái Oszakai Egyetem
Kitüntetései
  • Izumi Kjóka irodalmi díj (1979)
  • Szeiun-díj (1979, 1996)
Halál okatüdőgyulladás

ÉleteSzerkesztés

1934. október 20-án Majumura Takudzsi néven született (japánul: 村上 卓児, Hepburn-átírással: Mayumura Takuji) Oszakában.[2] 1957-ben az Oszakai Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett.[2], majd egy cégnél kezdett el dolgozni. Közben kisregényeket, novellákat írt, amelyekkel irodalmi újságok versenyein indult. Ez időben versenyszerűen cselgáncsozott (koszen dzsúdó) a Nanatei ligában.

1960-tól az Ucsúdzsin sci-fi fanzinban publikálta írásait.[2] 1961-ben Kakjú Aidea-man (angolul: Junior Idea-Man) című regényével megnyerte az első ízben kiírt Kúszó-Kagaku Sósecu, későbbi nevén a Hajakava SF versenyt és az SF-Magazineban ezzel a művel debütált.[2]

1963-ban jelent meg első regénye a Moeru Keisa a Tóto Sobó kiadásban. 1965-től feladta a vállalati munkáját és csak íróként kezdett dolgozni.[2] 1979-ben jelent meg a Sómecu no Kórin regénye a Siszeikan-sorozat részeként, amellyel elnyerte az Izumi Kjóka irodalmi díjat és a Szeiun-díjat. 1996-ban a Siszeikan-sorozat újabb részért, a Hikisio no Toki regényért kapta meg a második Szeiun-díját.

Majumura közismert ifjúsági regényíró is volt. Ebben a műfajban a két legismertebb műve a Nazo no Tenkószei („Titokzatos cserediák”) és a Neravareta Gakuen voltak. Mindkettőt feldolgozták tv-, mozi- és anime filmként is. A filmadaptációiból kiemelkedik a Toki no Tabibito (angolul: Time Stranger) című anime film.

2002-ben felesége Reiko rákban elhunyt. A betegség diagnosztizálástól kezdve folyamatos kórházi ápolást igényelt és ágyhoz kötött beteg volt éveken át. Majumura minden nap írt neki egy nagyon rövid történetet, amíg kezelték. Az 1778. történet után a felesége elhunyt.[2] Az írásokat összegyűjtve 2004-ben adták ki Cuma ni Szaszageta 1778-va címen. 2009-ben filmet forgattak belőle, amit 2011-ben mutattak be Boku to Cuma no 1778 no Monogatari (angolul: 1,778 Stories of Me and My Wife) címen.

2008-tól az Oszakai Művészeti Egyetem professzora volt.

Majumura haiku költő is volt. Középiskolájában a haiku klub tagja volt. Munkáit a Asibu és az Uzu magazinokban tette közzé. 2009-ben jelent meg egyetlen egy haiku-könyve, a Kiri vo juku.

2019. november 3-án, hajnalban hunyt el tüdőgyulladás következtében.

DíjaiSzerkesztés

  • Izumi Kjóka irodalmi díj (1979, a Sómecu no Kórin (消滅の光輪) regényért)
  • Szeiun-díj (1979, a Sómecu no Kórin regényért)
  • Szeiun-díj (1996, a Hikisio no Toki (引き潮のとき) regényért)

MűveiSzerkesztés

Regények, novelláskötetekSzerkesztés

  • Moeru Keisa („Égő lejtő”, 1963)
  • Gen'ei no Kószei („Illúzió összetétel”, 1966)
  • Dzsun B-kjú Simin („B-osztályú polgár”, 1966)
  • EXPO' 87 (1968)
  • Bankokuhaku ga Jattekuru („Jön a világkiállítás”, 1968)
  • Wa ga Szexoid (1969)
  • Tecsunit (1969)
  • Nidzsi wa Kieta („A szivárvány eltűnt”, 1969)
  • Toki no Odysseus (’Az idő Odüsszeusza”, 1971)
  • C-szeki no Kjaku („Utas a C ülésen”, 1971)
  • Karera no Naka no Umi („A bennük élő tenger”, 1973)
  • Kiga Rettó („Éhség-szigetek”, 1974, Fukusima Maszamival)
  • Salon wa Owatta („A szalon vége”, 1974)
  • Siszeikan („Tisztviselők” ,1974)
  • Ano Sindzsu-iro no Asza wo... (1974)
  • Kimióna Cuma („Furcsa feleség”, 1975)
  • Ikjó Henge (1976)
  • Nubatama no... (1978)
  • Sómecu no Kórin („A kihalás koronája”, 1979)
  • Bokutacsi no Pocket („A zsebünk”, 1980)
  • Nagai Akacuki („Hosszú hajnal”, 1980)
  • Pocket no ABC (1982)
  • Pocket no XYZ (1982)
  • Fucú no Kazoku („Átlagos család”, 1984)
  • Meikjú Monogatari („Labirintus mesék”, 1986)
  • Futeiki Eszper (1988–1990)
  • Hikisio no Toki („Apálykor”, 1988–1995)
  • Wonder Tea Room („Wonder teázó”, 1992)
  • Higavari Icsiva („A nap története, 1998, két kötet)
  • Cuma ni Szaszageta 1778-va („A feleségemnek ajánlott 1778 történet” 2004)

Siszeikan-sorozatSzerkesztés

A Siszeikan (Tisztviselők) sorozat rövid összefoglalása: A távoli jövőben a Föld emberei alkotják a Föld Szövetséget; az ember messze elterjeszkedett a világűrben és számos bolygót és naprendszert gyarmatosított. A Szövetség létrehozta a helyi kormányzatokat ezeken a bolygókon, hogy törvényt és rendet alakítson ki az emberi telepesek között, illetve hogy elősegítse az együttműködést a Földet elárasztó idegenekkel, akik a kolonizált bolygókon születtek és éltek a telepesek érkezése előtt. A korai időszakban a bolygókat a Szövetséggel összehangolt katonai junták uralták; majd a Szövetség elkezdte visszahívni a katonai egységeket és polgári tisztviselőket küldött kormányozni. Ezeknek a tisztviselőknek a problémái képezik a 'Siszeikan' történeteit.

  • Siszeikan („Tisztviselők” ,1974)
  • Sómecu no Kórin („A kihalás koronája”, 1979)
  • Nagai Akacuki („Hosszú hajnal”, 1980)
  • Hikisio no Toki („Apálykor”, 1996)

Ifjúsági könyvekSzerkesztés

  • Tenszai va Cukurareru („Zseni született”, 1968)
  • Maborosi no Pen Friend (1970, 2006)
  • Nazo no Tenkószei („Titokzatos cserediák”, 1972, 2004)
  • Nedzsireta Macsi (1974, 2005)
  • Szangjó Sikan Kóhoszei (1974)
  • Dzsigoku no Szainó (1975)
  • Neravareta Gakuen (1976, 2003, angolul Psychic School Wars)
  • Omoiagari no Nacu (1977)
  • Tozaszareta Dzsikanvari (1977)
  • Naitara Si ga Kuru (1977)
  • Siroi Futósiki (1978)
  • Cukurareta Aszu (1980)
  • Toraerareta School Bus (1981–1983)
  • Siirareta Hensin (1988)

Történelmi regénySzerkesztés

  • Cartago no Unmei („Karthagó sorsa”, 1998)

Egyéb művekSzerkesztés

  • Csikjú e no Tói Micsi (1970)
  • Nidzsú-Jo-Dzsikan no Szinnjúsa (1974)
  • Varu-nori Riokó (1975)
  • Sin'ja Hósó no Happening (1977)
  • Mórecu Kiósi (1977)
  • Siroi Kobako (1977)
  • Tóriszugita Jacu (1977)
  • Henna Otoko (1978)
  • Osaberi Meiro (1979)
  • Gekkó no Szaszu Baso (1980)
  • Katamuita Csiheiszen (1981)
  • Szorezore no Magarikado (1986)
  • Jújake no Kaiten Mokuba (1986)
  • Nidzsi no Uragava (1994)

EsszékSzerkesztés

  • Gijaman to Kikai („Üveg és gép”, 1977)
  • Teri-kageri no Fúkei - Kesszaku Essay (1981)
  • Oszaka no Macsikado – Majumura Taku Szemba Essay (1995)

Haiku költészetSzerkesztés

  • Kiri vo Juku („Ködbe veszni, 2009)

Angolul megjelent műveiSzerkesztés

  • Siszeikan (1974); Administrator; fordította Daniel Jackson; Kurodahan Press, 2004[3]
  • Fnifmum (The Best Japanese Science Fiction Stories, Dembner Books, 1989 / Barricade Books, 1997)
  • I'll Get Rid of Your Discontent; fordította Hattori M. & Grania Davis (Speculative Japan, Kurodahan Press, 2007)[4]

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

Művei alapján készült filmekSzerkesztés

Tv-filmekSzerkesztés

  • Maborosi no Pen Friend (1974, 2001)
  • Nazo no Tenkószei (1975)
  • Neravareta Gakuen (1977, 1982, 1987, 1997)
  • Dzsigoku no Szainó (1977)
  • Nagori no Juki (1977, 1994)

MozifilmekSzerkesztés

  • Neravareta Gakuen (1981, 1997)
  • Nazo no Tenkószei (1998)
  • Boku to Cuma no 1778 no Monogatari (2011, angol címe: 1,778 Stories of Me and My Wife)

Anime filmekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 作家・眉村卓さん死去 85歳 「ねらわれた学園」「妻に捧げた1778話」、本紙「朝晴れエッセー」選考委員も (japán nyelven)
  2. a b c d e f (ja) Nihon Genszó Szakka Dzsiten, 648–649 o.
  3. Administrator. kurodahan.com, 2004. február 20. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  4. Speculative Japan. kurodahan.com, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  5. Galaktika 10.. moly.hu. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  6. MetaGalaktika 1.. moly.hu. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  7. Téridő – ugróknak. moly.hu. (Hozzáférés: 2019. november 5.)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Taku Mayumura című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés