Makó külterületei
Makó város külterületei alapvetően három csoportba oszthatóak: az elsőbe tartoznak a mezőgazdasági jellegű tanyák és lakóhelyek, a másodikba az összeírt népesség nélküli külterületek. A harmadik, ezektől elkülönülő rész a várostól 14 kilométerre található Makó-Rákos, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal egyéb belterületként említ, jóllehet városrészi besorolás szerint a külterületekhez tartozik. Az itt szereplő külterületi városrészek többségét az észak-déli irányú 4422-es, illetve az északkelet-délnyugati irányú 4432-es és 4424-es utak kötik össze Makó belvárosával; nyugat-keleti irányú összeköttetést a 4422-es és 4432-es utakat összekapcsoló 4423-as út biztosít a város északi határszélén fekvő lakott területek között.
Mezőgazdasági jellegű lakóhelyek és tanyák
szerkesztés| Külterület neve | Népesség | Lakások száma | Távolság a városcentrumtól |
|---|---|---|---|
| Bogárzó | 19 fő | 11 | 20,4 km |
| Dálitanyák | 1 fő | 6 | 10 km |
| Dálugar | 10 fő | 14 | 8 km |
| Gacsibaijárandó | 28 fő | 16 | 3 km |
| Habtatóiugar | 3 fő | 4 | 4,8 km |
| Hatrongyos | 49 fő | 24 | 14,6 km |
| Igásijárandó | 1 fő | 1 | 2,6 km |
| Igásitanyák | 44 fő | 28 | 10 km |
| Kákásijárandó | - | 1 | 2,8 km |
| Kortyogó | 6 fő | 6 | 3 km |
| Lelei út menti járandó | 27 fő | 11 | 3,2 km |
| Mikócsaijárandó | 32 fő | 12 | 2,8 km |
| Ószegedi út menti járandó | 15 fő | 12 | 5,8 km |
| Rákosijárandó | 72 fő | 41 | 3,5 km |
| Rákositanyák | 18 fő | 9 | 15 km |
| Semlyék | 11 fő | 4 | 15 km |
| Sóstóiugar | 17 fő | 6 | 2,4 km |
| Tömpös | 1 fő | 1 | 2,5 km |
Külterületek összeírt népesség nélkül
szerkesztés| Külterület neve | Távolság a városcentrumtól |
|---|---|
| Erdőőrházak | 3 km |
| Földeákihatár menti tanyák | 3,4 km |
| Igásiugar | 4,7 km |
| Jángor | 3 km |
| Ménesjárás | 1,8 km |
| Mezőhegyesi út menti tanyák | 17 km |
| Rákosiugar | 7 km |
| Vitahalom | 2 km |
Rákos
szerkesztésMakó-Rákos a településtől 14 kilométerre található, félúton Makó és Tótkomlós között, a 4432-es út mentén; Apátfalvával a 4425-ös, Pitvarossal a 4426-os út köti össze. Régészeti leletek tanúsága szerint a 13. század elejéig tartott az állandó megtelepülés a területen.[1] Utcaszerkezete a 20. században alakult ki; 1954 és 1962 között önálló község volt. Lakossága 2001-ben 122 fő volt, népességének összetétele fiatalodik,[2] a lakosok száma azonban csökken, és jelentős az inaktívak aránya. Az alapellátási funkciók helyben is működnek (kultúrház, orvosi rendelő, üzletek). A gyermekek Makó belterületére járnak iskolába, ingyenes iskolabusz szállítja őket a városba. Tömegközlekedési kapcsolatát a várossal a Tisza Volán, a Körös Volán és az ML-Busz autóbuszjáratai biztosítják. Rákoson nem található templom; a Szeged-Csanádi Egyházmegye területi beosztása alapján a Belvárosi plébániához, annak Makó-Bogárzó filiájához tartozik.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Blazovich László: Makó története a kezdetektől 1849-ig[halott link]
- ↑ Pünkösdvasárnapi ünnep Makó-Rákoson - Délmagyar.hu[halott link]
- ↑ A Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapja. [2008. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
