Makkay Domokos

(1896-1975) erdélyi magyar ügyvéd, publicista és várospolitikus

Makkay Domokos (Gyergyószentmiklós, 1896. július 26.Marosvásárhely, 1975. április 26.) romániai magyar politikus, politikai író.

Makkay Domokos
Született1896. július 26.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt1975. április 26. (78 évesen)
Marosvásárhely
Foglalkozásapolitikus,
politikai író
Halál okaközúti baleset
SablonWikidataSegítség

Élete és pályafutása szerkesztés

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Kolozsváron kezdte, doktorátust Szegeden szerzett 1920-ban. Ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában, ahol a Székely Szó társszerkesztője volt 1920 és 1922 között. Cikkeit a Zord Idő, Napkelet, Keleti Újság, Brassói Lapok közölte. Az OMP vezetőségi tagja, de mint a Krenner-féle reformcsoport híve szembekerült a pártvezetőséggel. A Iorga-kormány idején Gyergyószentmiklós „interimár” – vagyis ideiglenes – polgármestere volt 1931–32-ben, bevezetve a helyi papírpénz-asszignatákat városi munkálatok fizetésére. Barátság fűzte Kacsó Sándorhoz.

Az általa alapított Magyar Gazdasági Szövetség önálló kísérletet tett a román demokrata körökkel való együttműködésre abban a regionális-transzilvanista szellemben, melyet Erdélyi káté című füzetében már pályája kezdetén így fejezett ki: „Erdély szíve hármas kebelben ver, Erdély nyelve a három nemzetiségi nyelv, az erdélyi ember három nyelven beszél, háromnak szívével érez!” A Horthy-rendszer idején társadalmilag háttérbe szorították, 1945-től Marosvásárhelyen, Galócáson, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, végül szülővárosában üzemi jogtanácsos volt. Halálos autószerencsétlenség érte.

Kötete szerkesztés

  • Erdélyi káté. Gondolkozó emberek számára (Gyergyószentmiklós; 1922).

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Mikó Imre. Huszonkét év. Budapest: Studium, 66, 158. o. (1941) 
  • Kacsó Sándor. Fogy a virág, gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések. II. kötet. Bukarest: Kriterion, 87, 101, 104, 278, 371. o. (1974) 
  • Demeter János. Századunk sodrában, 206–07. o. (1975)