Mandello Károly

Mandello Károly (Győr, 1829. július 22. – Budapest, 1906. szeptember 26.) bölcseleti doktor, hírlapíró, székesfővárosi bizottsági tag. Mandello Gyula jogász, közgazdász édesapja.

Mandello Károly
Született	1829. július 22. Győr
Elhunyt	1906. szeptember 26. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	osztrák–magyar
Foglalkozása	újságíró szakíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Győrött született, hol a gimnáziumot elvégezte s 1847-től 1851-ig a bécsi és 1852-ben a karlsruhei műegyetem hallgatója volt; itt nyert vasútmérnöki oklevelet. Bölcseleti szigorlatait eközben (1849–50) a Pesti Egyetemen letette, hol 1850. november 24-én bölcseletdoktori oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után néhány évig mérnök és alvállalkozó volt a budapest-szolnoki és később a buda-székesfehérvári vasút építkezésénél és technikai tanácsadó az Angol-Magyar Banknál. 1871-től Falk Miksa rábízta a Pester Lloyd nemzetgazdasági rovatának szerkesztését s 1894-ig a lapba számos cikket írt. Kültagja volt 1878-től a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottságának, levelező tagja a budapesti kereskedelmi és iparkamarának és az ipartanács rendes tagja. 1895. január 1-jén kilépett a Pester Lloyd szerkesztőségéből és visszavonult az újságírástól.

Magánélete

Második házastársa Hirschfeld Minna (Malvina) volt, akit 1873. február 10-én Budapesten vett nőül.

Cikkei

Nemzetgazdasági Szemle

• Carey jelentősége az újkori nemzetgazdaságtanban (1879)
• Iparunk fejlesztése (1887)
• A tizedik magyar jogászgyűlés és a különbözeti ügylet (1889)
• Szemle a külföldi közgazdasági események felett (1890)
• Közgazdasági havi krónika (1889-1892-ig)

1871-től munkatársa volt a berlini Vierteljahrsschrift für Volkswirtschaftnak, a Politik & Kulturgeschichte-nek és a frankfurti Der Aktionärnek, a Frankfurter Zeitungnak és a Közgazdasági Lexikonnak.

Munkái

• Rückblicke auf die Entwickelung der ungarischen Volkswirtschaft. Budapest, 1871-95. Huszonnégy kötet. (Többek közreműködésével évkönyvalakban, különnyomat a Pester Lloydból; 1893-tól magyar és német szöveggel. Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1890-92. Ezen munkájáért többször miniszteri köszönetet kapott és a párisi Académie agricole manufacturière et commercialetól 1881-ben ezüst érmet).
• Az erkölcstan és mennyiségtan az értékelméletben. Budapest, 1878. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből).
• Gegen Jesuitismus und Cäsarismus in der Volkswirtschaft. Berlin, 1881.
• Studien über Ungarns Staatsvermögen und Staatsbudget. Budapest, 1886.
• Über Ungarns Einkommensteuer. Budapest, 1887.
• Ungarns Handel mit Deutschland. Jena, 1888.
• Das neue Brantweinsteuergesetz in Ungarnd und seine Vertheidiger und Angreifer. Jena, 1889.
• Ungarns Finanzlage nach den Staatsbudgets pro 1889-92., und 1893., 1894. Stuttgart, 1892-94. Három füzet. (Különnyomat a Schanz-féle Finanzarchivból. Ism. Nemzetgazdasági Szemle. 1890.)
• Wirksamkeit des kön. ung. Handelsministers im Jahre 1890. (Handel, Industrie, Verkehrwesen). Berlin, 1891.
• Le commerce l'industrielle et le régime des transports en Hongrie. Paris, 1891.
• Résultats de la réaction économique inaugurée en Allemagne en 1878 et les conségquences des nouveaux traitès de commerce au point de vue de la Hongrie. Anvers, 1893.
• Nachtrag zu Heft 6 der Frm. Instructionsvorträge mit gesellschaftswissenschaftlicher Deutung. (Loge Galilei). Budapest, 1896.
• Das alte Hüttengeheimniss u. die neuzeitliche Freimaurerei (Budapest, 1898).
• Rapport sur la Réunion des colonies de vacances avec les lieux de récreation at asiles d'enfants présanté a la section de bienfaisance de congrès. Budapest, 1899. (Congrès international pour l'enfance).
• Gesammelte freimaurerische Vorträge (Budapest, 1905).

Jegyei: M., -e., (.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 572. o. Online elérés