Főmenü megnyitása

Mandello Gyula[1] (Rannersdorf, 1868. február 7.Budapest, 1919. július 24.) államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, közgazdász, Mandello Károly hírlapíró fia.

Mandello Gyula
Született 1868. február 7.
Rannersdorf
Elhunyt 1919. július 24. (51 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása államtudományi doktor,
jogakadémiai tanár,
közgazdász

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskoláit Budapesten 1886-ban a gyakorló gimnáziumban; egyetemi tanulmányait Budapesten, Strassburgban és Genfben végezte; az államtudományi doktori fokot 1890-ben nyerte el a budapesti egyetemen. 1891-tól 1894-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a pénzügyminisztériumban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a közgazdaságtant adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a pozsonyi királyi jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosabb ideig tartózkodott Belgiumban, Angliában (Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szt. Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az Amerikai Egyesült Államokban. Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára. Neje Tamássy Edith volt. Elhunyt 1919. július 24-én, életének 51., házasságának 7. évében, örök nyugalomra helyezték 1919. július 26-án a róm. kat. egyház szertartásai szerint a farkasréti temetőben.

Cikkei a Finanz-Archivban (Stuttgart, 1888. Staatliche Schankgefälle in Ungarn); a Pester Lloydban (1889. Der Zonentarif, 1891. Heimstätten, Der schweizerische Zolltarif, czikksorozat, 1892-93. Findelhäuser, Bestimmung der Werthrelation beim Übergange zur Goldwährung, Die Silberfrage in den Vereinigten Staaten, Weltausstellung Chicago, czikksorozat, 1894. Arbeitämter, 1899. Socialmuseum und Arbeitsstatistik és könyvismertetések minden évfolyamban); a Budapesti Szemlében (1890. A népesedéstan egy újabb irányáról, 1891. és 1893. könyvism. 1896. Sociologia és természettudomány, 1899. könyvism., 1900. Társadalmi muzeum és munkás-statistika); a Nemzetgazdasági Szemlében (1890. Valutánk rendezése, Ujabb irodalom az alkoholizmusról, 1891. Kartellstatisztika a legujabb évekből és könyvism.); a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1891-től könyvism.); a Nemzetben (1898. Valutareformunk); ezenkívül több ismertetés és jelentés a M. közgazdasági társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895-99.) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)

MunkáiSzerkesztés

  • Valutánk rendezéséről (Bp., 1890);
  • Az ipari kartellekről. Bpest, 1891. (Ism. Nemzetgazd. Szemle).
  • A valutaváltoztatás jogi jelentőségéről. Feolvastatott a m. t. akadémia II. osztály 1890. decz. 9. ülésén. U. ott, 1891.
  • Le mouvement social en Hongrie. Paris, 1894. (Extrait de la Revue Internationale de Sociologie).
  • Conciliation et arbitrage industriels en Hongrie. Anvers, 1894.
  • Currency Reform in Austria-Hungarie. Roma, 1894. (Bulletin international de Statistique).
  • Report on the Hungarian Labour Question. Extract of MSS. Royal Commission on Labour Vol. XI. London, 1894.
  • A tőzsdeadó. Bpest, 1894.
  • Anglia királyi igazságszolgáltatása a XI-XIV században. Jogtörténeti tanulmány. U. ott, 1895.
  • Importance sociologique des agglomerations. (Annals de l'Institut international de sociologie). Paris, 1895.
  • Stock Exchange Taxation. Paper read befor the British Association for the advancement of sciences at Oxford. Reports, 1895.
  • Die volskwirtschaftliche Literatur Ungarns im Jahre 1896. Berlin, 1897. (Különny. a Jahrbuch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft u. Volkswirtschaftslehre-ből).
  • Vámpolitikánk. A magyar vámtarifa ügyében tartott szakértekezlet naplója. Budapest, 1898.
  • Érték és ár. U. ott, 1899. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból).
  • A telepítésről. A telepítési szakértekezlet jegyzőkönyve. U. ott, 1900.
  • Ipari forradalom. U. ott, 1900. (Különny. a Közgazdasági Lexikonból).
  • Mezőgazdasági munkabérstatisztika (Bp., 1902);
  • A történeti ár- és bérstatisztika feladatairól és módszereiről (Bp., 1902);
  • Adalék a középkori munkabérek történetéhez (Bp., 1903);
  • Szociálpolitikai programm (Bp., 1905);
  • Magyarország, Ausztria és a Németbirodalom bűnügyi statisztikájának eredményei a XIX. sz. utolsó negyedében (Bp., 1905).

Szerkesztette a Közgazdasági Lexikont 1898-tól (Halász Sándorral) és a Közgazdasági Szemlét 1900-tól Budapesten.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csak a Magyar életrajzi lexikonban írják Mandelló formában.

ForrásokSzerkesztés