Mannóz
| Mannóz | |||
| |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 31103-86-3 | ||
| PubChem | 18950 | ||
| ChemSpider | 141983 | ||
| MeSH | Mannose | ||
| ChEBI | 37684 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H12O6 | ||
| Moláris tömeg | 180,156 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A mannóz egy hexóz monoszacharid cukormolekula. Neve a bibliai manna(en) szóból van: latinul manna, görögül manna (μάννα).[1]
A d-mannóz a d-glükóz epimerje. A természetben például a mannánokban fordul elő. A mannánok poliszacharid-jellegű vegyületek, magok csonthéjában találhatók meg. A d-mannóznak ismeretes az α és a β anomerje is. Mindkét anomer piranózalkatú gyűrűt tartalmaz, vizes oldatuk mutarotál. Vízben jól, alkoholban rosszul, éterben nem oldódik.
A d-mannit a d-mannóz redukciójakor keletkező hatértékű alkohol, cukoralkohol. A növényvilágban elterjedt, megtalálható egyes fák mannájában, besűrűsödött nedvében. Vízben közepesen oldódik, jól kristályosodik.
A d-mannuronsav a d-mannózból származtatható uronsav. Egyes algákban található alginsavban fordul elő, ami egy poliszacharid jellegű vegyület. Mindkét anomerje létezik, könnyen képez laktont.
Előállítás
szerkesztésA mannóz a mannit oxidációjával állítható elő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 95. o. ISBN 963 8334 96 7