Főmenü megnyitása

A poliszacharidok olyan természetes polimerek, amelyekben nagyszámú monoszacharid egység kapcsolódik egymáshoz glikozidos kötéssel.[1] A kifejezést gyakran csak azokra a szénhidrátokra használják, amelyek legalább tíz monomerből állnak.[1] A poliszacharidok általában több száz, vagy több ezer monoszacharid molekulából épülnek fel. A molekulák vízkilépéssel (kondenzáció) kapcsolódnak össze, hidrolízissel pedig monoszacharidokra bonthatók.[2] A két legfontosabb poliszacharid a keményítő és a cellulóz, melyek szőlőcukor-molekulák sokaságából épülnek fel. Az egyes poliszacharidok közötti különbséget a monomerek száma, típusa, összekapcsolódási módja, valamint a molekula elágazásainak jellemzői adják.[3] Azokat a poliszacharidokat, amelyeket egyfajta monoszacharid egység épít fel, homopoliszacharidoknak nevezik, míg a többféle monoszacharidból felépülőket heteropoliszacharidoknak.[1]

A poliszacharidok általában nem oldódnak vízben, nem redukáló hatásúak, nem édes ízűek, és sok tulajdonságuk nem cukorszerű. Növények, állatok és baktériumok sejtjeiben találhatók meg.

Az élő szervezetben betöltött funkciójuk szerint csoportosítják:

  • Vázanyagok (cellulóz, xilán, mannán, pektin, kitin)
  • Tartalék tápanyagok (keményítő, glikogén)

Néhány fontosabb poliszacharid és poliszacharid-származékSzerkesztés

  • Keményítő: Tartalék tápanyagként használt poliszacharid, csírázáskor a növény első tápanyagforrása. Sok keményítőt tartalmaz pl. a búza, a kukorica és a vizes burgonya. A gyógyszeripar tablettákban, kötőanyagként, a textilipar keményítőszerként használja, alkoholt is gyártanak belőle.
  • Cellulóz: A magasabbrendű növények sejtfalának nagy részét alkotja, de előfordul alacsonyabbrendű növényekben is. A legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyag a Földön.
  • Glikogén: Rövidtávú energiaraktározásra használt poliszacharid, mely az állati sejtekben fordul elő. Főleg a máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni.
  • Xilán: A fában lévő cellulózt kísérő egyéb poliszacharid, az úgynevezett hemicellulóz fő komponense. Xilóz molekulákból épül fel pl. a kukorica szára.
  • Mannán: A fás részekben, növényi magvakban található. Mannóz molekulákból épül fel.
  • Pektin: Gélesedésre hajlamos, konzervipari gyümölcszselékhez használják.
  • Kitin: Rákok, rovarok kemény vázanyaga, szerkezete hasonló a cellulózhoz.
  • Inulin: polifruktóz. Számos növényben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a csicsókában. Édesítésre is használják.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Compendium of Chemical Terminology – Gold Book. International Union of Pure and Applied Chemistry, 1161. o. (2014) 
  2. Robert J. Ouellette, J. David Rawn. Principles of Organic Chemistry, 1st edition, Elsevier (2015). ISBN 978-0-12-802444-7 
  3. David L. Nelson, Michael M. Cox. Principles of Biochemistry, 7th edition, W. H. Freeman (2017). ISBN 978-1-31-910824-3