Xilóz

d-Xilóz
IUPAC-név (2R,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentanal
Más nevek d-(+)-Xilóz; Facukor
Kémiai azonosítók
CAS-szám d: 58-86-6
l: 609-06-3
dl: 41247-05-6
SMILES
C([C@H]([C@@H]([C@H](C=O)O)O)O)O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H10O5
Moláris tömeg 150,13 g/mol[1]
Megjelenés Fehér, szilárd
Sűrűség 1,525 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont 154-158 °C (D-xilóz)[1]
Oldhatóság (vízben) oldható, 0,1 g/ml (D-xilóz)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok
R mondatok Nincs R-mondat
S mondatok Nincs S-mondat
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A xilóz egy öt szénatomos monoszacharid, egy aldopentóz. Az összegképlete C5H10O5. A xilóz molekulájában formilcsoport (-CHO) található, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben a d módosulata (d-Xilóz) található meg. A növények fás részeiben található poliszacharid, a xilán felépítésében vesz részt.

Tulajdonságai szerkesztés

 
Piranózgyűrűs d-xilóz

A xilóz szobahőmérsékleten színtelen, szilárd halmazállapotú vegyület. Könnyen kristályosodik. A xilóz gyűrűvé is záródhat, ilyenkor (főként) hattagú piranózgyűrűt alkot. A d-xilóz nem erjeszthető.

Előfordulása a természetben szerkesztés

A d-xilóz a természetben eléggé elterjedt. Megtalálható a xilán nevű poliszacharidban, amely növények elfásodott részeiben fordul elő. Viszonylag elterjedtek a xilóz glikozidjai is. Diszacharidok felépítésében is részt vehet.

A cukorcsoporttal ellátott fehérjék xilozilálása a Notch-jelzőútban fontos szerepet tölt be.[2]

Előállítása, felhasználása szerkesztés

A d-xilóz legkönnyebben olyan mezőgazdasági hulladéktermékekből állítható elő, amelyeknek a xilántartalma viszonylag magas. Ilyenek például a szalma, a kukoricacsutka, a gyapotmaghéj.

A xilóz redukciójával nyerhető cukoralkoholt, a xilitet édesítőszerként alkalmazzák.

Források szerkesztés

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c A D-xilóz biztonsági adatlapja (Sigma-Aldrich)
  2. Mehboob MZ, Lang M (2021. január 12.). „Structure, function, and pathology of protein O-glucosyltransferases”. Cell Death Dis 12 (1), 71. o. DOI:10.1038/s41419-020-03314-y. PMID 33436558. (Hozzáférés: 2023. december 9.)  

Lásd még szerkesztés