Markovics Jakab
Markovics/Márkovich/Markovich Jakab (Erzsébetváros, 1820. október 30. – Kolozsvár, 1891. november 28.[3]) kanonok, főesperes, az örménység kutatója (armenológus).
Markovics Jakab | |
Született |
1820. október 30.[1] Erzsébetváros[1] |
Elhunyt |
1891. november 28. (71 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | armenológus |
Tisztsége | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája szerkesztés
Az erdélyi örmény Markovics / Márkocsján / Mérkutzján család leszármazottja.[4] Szülei Markovich Simon és Domby Anna voltak. Gimnáziumi tanulmányait Erzsébetvárosban, Székelyudvarhelyen (1834) és Zalatnán végezte el (1835–1837). Gyulafehérváron teológiát tanult 1839-ben. 1844-ben pappá szentelték, de már 1843-tól a marosvásárhelyi gimnáziumban pltatott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után megfosztották tanári állásától. 1853–1887 között az erzsébetvárosi örmény algimnázium igazgatója, 1856-tól helyettes plébános, 1878-tól alesperes, 1882-től kerületi főesperes, 1883-tól tiszteletbeli kanonok volt. 1887-ben nyugdíjba vonult; de haláláig viselte tisztségeit.
Örményország története (Armenia, I–VI. évfolyam) az első ilyen tárgyú magyar munka.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1rkovich.html, 2019. december 21.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Markovics család
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
További információk szerkesztés
- Márton Dávid: Markovics Jakab (Armenia, 1892. 3. sz.)
- Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Budapest-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009.
- Sávai János: Zsinat és forradalom. Erdély 1848/49. Szeged, Agapé, Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 1999.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8