Markovits Györgyi

(1919–1985) magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, könyvtáros, szerkesztő

Markovits Györgyi (Sárbogárd, 1919. november 22.Budapest, 1985. március 7.)[3] magyar irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1972), Markos Miklós (1924–2000) filmrendező, forgatókönyvíró nővére és Markovits Pál (1917–2010) állatorvos, kutató húga.

Markovits Györgyi
Született1919. november 22.
Sárbogárd
Elhunyt1985. március 7. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiMarkovits Áron
Deutsch Erzsébet
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
SírhelyeFarkasréti temető (60-5-98. fülke)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Markovits Áron (1885–1944) állatorvos és Deutsch Erzsébet (1891–1944) második gyermekeként született. Hárman voltak testvérek. A budapesti Erzsébet Nőiskolában érettségizett (1936),[4] majd varrni tanult és kozmetikus szakiskolát végzett. A második világháború idején férjhez ment Lieblich Pálhoz, akit azonban 1944-ben a Gestapo letartóztatott és többé nem látták. Szüleit 1944 nyarán Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tértek vissza. 1945–1946-ban Temesváron élt, majd 1949-ig a Magyar–Szovjet Olajipari Részvénytársaság adminisztrátoraként dolgozott. 1947-ben összeházasodott Kocziha János mérnökkel, aki az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) párttitkára volt. 1949-től 1957-ig az OSZK könyvtárosa, 1957 és 1983 között a Zárolt Kiadványok Tára vezetője volt. 1952-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1972-ben a Fejezetek a magyarországi cenzúra történetéből. A haladó sajtó és irodalom küzdelme a sajtószabadságért. 1919–1944. című értekezésével megkapta az irodalomtudományok kandidátusa címet.

Gyermekei: Kocziha Zsuzsanna (1955–) és Kocziha Miklós (1957–) pedagógus.

Főbb művei szerkesztés

  • Magyar pokol: A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében (szerk., Budapest, 1964)
  • Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban (Budapest, 1964)
  • A cenzúra árnyékában. Dokumentum-gyűjtemény (Tóbiás Áronnal, Budapest, 1966)
  • „Terjesztését megtiltom! ”. (A két világháború közötti korszak üldözött sajtója) (Budapest, 1970)
  • „A szavak megmaradnak”. Az európai ellenállási mozgalmak irodalmának bibliográfiája (Eger, 1975)
  • Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919-1945 (Budapest, 1975)
  • „Amíg szívünk dobog… ” Válogatás a szocialista irodalomból 1932-1944 (Budapest, 1975)
  • A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) (Budapest 1985)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1979)[5]
  • Szocialista Kultúráért (1983)[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Gyászjelentése (1985). (Hozzáférés: 2021. július 26.)
  4. Iskolai értesítők, Budapest - Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, Budapest, 1936
  5. Művelődési közlöny, 1979. december 15. (23. évfolyam, 24. szám)
  6. Művelődési közlöny, 1983. október 5. (27. évfolyam, 19. szám)

Források szerkesztés