A Messerschmitt Me 323 Gigant a második világháború idején gyártott és alkalmazott német szállító repülőgép. A Me 321 szállító vitorlázó repülőgép átalakított, motoros változata, a második világháborúban használt legnagyobb szállító repülőgép volt. A Messerschmitt AG. leipheimi és obertraublingi üzemei gyártották. Néhány Me 231 vitorlázóból átépített példánnyal együtt összesen 213 db készült.

Me 323 Gigant

Funkciószállító repülőgép
GyártóMesserschmitt A.G.
Gyártási darabszám201
Fő üzemeltetőkNémetország

Személyzet5 fő (2 pilóta, 2 fedélzeti mérnök, 1 szerelő)
Szolgálatba állítás1942
Méretek
Hossz28,5 m
Fesztáv55,24 m
Magasság10,15 m
Szárnyfelület300,5 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg27 000 kg
Hasznos terhelés10–12 t kg
Max. felszállótömeg43 000 kg
Hajtómű
Hajtómű6 db Gnome–Rhône 14N 14 hengeres csillagmotor
Teljesítmény740 kW (962 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség235 km/h
Hatótávolság1000 km
Legnagyobb repülési magasság4700 m
Emelkedőképesség3,6 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet2 db 20 mm-es MG 151 gépágyú,
2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 323 Gigant témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A Junkers és a Messerschmitt 1940. október 18-án kapott megbízást arra, hogy rövid időn belül egy jövőbeni Nagy-Britannia elleni invázió során használható nagyméretű szállító vitorlázó repülőgép kifejlesztésére tegyen javaslatot. A német hadvezetés komoly elvárásokat támasztott az új repülőgép teherbírásával szemben. Képesnek kellett lennie a német 88 mm-es légvédelmi és páncéltörő ágyú, féllánctalpas vontatók, valamint a PzKpfw IV közepes harckocsi szállítására.

A Junkers már 1940 őszén elkészítette a Junkers Ju 322 Mammut terveit, de csak egy prototípust építettek meg a csupaszárny kialakítású vitorlázó repülőgépből. A Messerschmitt által készített Me 231 vitorlázóból ugyan több példányt gyártottak, de a nagy mérete miatt nehézkes és veszélyes volt az üzemeltetése, vontatásához ugyanis több motoros repülőgépre volt szükség.

1941 elején született döntés a Me 321 motoros változatának a kialakításáról. Több tanulmányterv és egy négy motorral felszerelt Me 321 vitorlázóval végzett próbák után döntés született arról, hogy a szállító repülőgépet hat db francia Gnome–Rhône 14N csillagmotorral szerelik fel. A motorok a megszállt Franciaországban rendelkezésre álltak, és a szárny megerősítése után egyszerűen beépíthetőnek bizonyultak. A motorok mellett mindkét szárnyban egy-egy kabint alakítottak ki a fedélzeti mérnök számára. A motorok kezdetben kéttollú fa légcsavarokat hajtottak, a későbbi példányokra háromtollú fém légcsavarokat szereltek. A Me 321 négykerekes főfutója helyett a Gigant nyolckerekes főfutót kapott. A gép tömegközéppontja a hátsó futó vonalába esett. A futóművek kialakítása megkönnyítette a tábori repülőtereken történő üzemeltetést. Teherbíró képessége elmaradt a vitorlázó változatától, hasznos terhelése 10–12 t volt. Felszálláshoz gyakran használtak startrakétákat. A legyártott Me 321 vitorlázók egy részét átépítették motoros változattá, de a Me 323 Gigantok többségét már eredetileg is motoros gépként kezdték el építeni.

A háború vége felé Magyarországon is állomásozott néhány darab

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés