Meander (folyókanyarulat)

A meander egy legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat, amely, ha levágják, holtággá válik.

A Meuse folyó egy bemetszett meandere a francia Ardennekben

Egy folyó vagy patak leginkább akkor hajlamos meanderekben bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel.

Meander azért alakul ki, mert a víz Newton 1. törvénye miatt a meder külső szélén még egy apró kanyarban is gyorsabban folyik, mint a belsőn, hiszen a víz egyenesen folyna tovább, ha tehetné. Ezért a belső szélen hordalék rakódik le, a külső szélen ezzel szemben a nagyobb vízsebesség miatt a parterózió a jellemző. Ez a folyamat a kanyar nagyobbodásához vezet a külső szél irányában.

Gyakran jól megfigyelhető a partmenti fűzfák elhelyezkedésében. A meander belső szélén a vízpartot kedvelő fűzfák a parttól távolabb helyezkedhetnek el, a külső szélen viszont a víz gyakran a gyökereiket is alámossa, és végül bele is dőlhetnek a folyóba.

Bemetszett meanderekSzerkesztés

Ha a tektonikus mozgás megemel egy ilyen területet, az erózió lefelé is folytatódik, és ilyenkor mély folyóvölgy, bemetszett meander alakul ki. Ilyen bemetszett meandereket alakítottak ki például a Colorado-fennsík és az Ozark-fennsík folyói.

A név eredeteSzerkesztés

A név a törökországi Maeander folyó nevéből származik (ez İzmirtől délre, az ősi görög város, Milétosz közelében található), és a 16. század végétől használatos. Régebben használtak ezt a kifejezést a kacskaringós gondolatmenetekre és beszédekre is.

 
Klasszikus szögletes meanderminta

Meander a művészetbenSzerkesztés

A meander szögletes vagy más, rendezett vonalban, esetleg ismétlődő módon húzódó, kígyószerű díszítmény. Az ókori görög művészet jellegzetes motívuma, de az egész antik világban fellelhető.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés