Medgyes Péter

nyelvtanár, nyelvkönyvíró, alkalmazott nyelvész, diplomata

Medgyes Péter (Budapest, 1945. augusztus 6. –) nyelvtanár, nyelvkönyvíró, alkalmazott nyelvész, diplomata, a neveléstudomány doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa.[1] A magyarországi nyelvtanárképzés megreformálója, a nemzetközileg is elismert hároméves intenzív angoltanárképzés koncepciójának megalkotója,[2] a Világ-Nyelv program és a Nyelvi Előkészítő Év elindítója. Eddig egyetlen magyar szerzőként nyerte el a Duke of Edinburgh könyvpályázat fődíját, egyedüli magyarként birtokosa A Brit Birodalom Rendje Parancsnoki Fokozatának, valamint Magyarországon elsőként szerzett akadémiai doktori (D.Sc.) fokozatot nyelvpedagógiából.[3]

Medgyes Péter
MedgyesPéter.jpg
Életrajzi adatok
Született1945augusztus 6. (75 éves)
Budapest
Ismeretes mint nyelvtanár, nyelvkönyvíró, alkalmazott nyelvész, diplomata, professor emeritus
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Házastárs Árva Valéria egyetemi adjunktus
Gyermekek Réka (1971), Kata (1975), Bálint (2001)
Lakhely Budapest
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület Neveléstudomány
Kutatási terület

Alkalmazott nyelvészet és nyelvpedagógia

Az anyanyelvi és nem-anyanyelvi tanárok attitudinális vizsgálata

A hazai oktatás nyelvpolitikai kérdései

Nyelvi tantervfejlesztés, tankönyvelemzés

Nyelvtanárképzés, továbbképzés

Humorkutatás
Tudományos fokozat DsC (1994)
Szakintézeti tagság az MTA Pedagógiai Szakbizottságának tagja
Munkahelyek
ELTE tanszékvezető
ELTE rektorhelyettes
Más munkahelyek

Művelődési és Közoktatási Minisztérium, helyettes államtitkár (1997-1998)

Oktatási Minisztérium, helyettes államtitkár (2002-2005)

Külügyminisztérium, nagykövet (2005-2009)
Jelentős munkái

Linda and the Greenies (1984). Tankönyvkiadó.

The non-native teacher (1994). Macmillan.

A kommunikatív nyelvoktatás (1995). Eötvös József Kiadó.

A nyelvtanár (1997). Corvina Kiadó.

Laughing matters: humour in the language classroom (2002). Cambridge University Press.

Töprengések a nyelvtanításról (2015). Eötvös Kiadó.

The non-native teacher. Updated and revised third edition. (2017). Swan Communication.

Világgá mentem – Hogy kerül egy angoltanár 100 országba? (2018). Corvina Kiadó.
Szakmai kitüntetések
a Duke of Edinburgh könyvpályázat fődíja (Nagy-Britannia) (1995)

a magyar köztársasági elnök arany emlékérme (1998)
a State University of New York díszdoktora (USA) (1998)

a Brit Birodalmi Érdemrend Parancsnoki Fokozata (Nagy-Britannia) (1999)

Szakmai pályafutásaSzerkesztés

Az angol-orosz szakos diploma megszerzése után az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában dolgozott tanárként, majd vezetőtanárként. 15 év közoktatási tapasztalat birtokában került át az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol Tanszékére.[4] Nevéhez fűződik a hároméves nyelvtanárképzési rendszer koncepciójának kidolgozása és megvalósítása. Miután megalapította, sok éven keresztül vezette az ELTE Angol Tanárképző Központját, közben rektorhelyettesnek választották. Az akadémiai doktori fokozat megszerzését követően egyetemi tanárnak nevezték ki. 2013 óta professor emeritus, de néhány kurzus erejéig mindmáig oktat.

40 könyve és mintegy 150 tanulmánya jórészt idehaza, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelent meg. Világszerte keresett előadó: félszáz országban tartott plenáris előadást. Számos hazai és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságában dolgozott; három éven át főszerkesztőként gondozta a Modern Nyelvoktatás című folyóiratot.[5]

Több éven át a Brit-Magyar Baráti Társaság főtitkára volt, tanácsadóként több alkalommal rész vett az UNESCO és az Európa Tanács tudományos bizottságainak munkájában, később elnyerte a brit székhelyű Angoltanárok Nemzetközi Szervezetének (IATEFL) alelnöki/elnöki tisztét.[6] Az általa alapított Angoltanárok Nemzetközi Szervezete magyar tagozatának (IATEFL-Hungary) védnöke,[7] a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének alelnöke, továbbá három évtizede tagja az MTA Pedagógiai Szakbizottságának.

A Művelődési és Közoktatási, illetve az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékeny szerepet játszott a londoni és a New York-i magyar kulturális központ, valamint a budapesti kínai-magyar két tanítási nyelvű általános iskola létrehozásában. Szakmai irányításával kelt életre a Világ – Nyelv program és a Nyelvi előkészítő év. 2005-től 2009-ig Magyarország damaszkuszi rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként szolgált.[8]

KöteteiSzerkesztés

  • Medgyes Péter–Helen Thomas: Osztály, vigyázz! Iskolai kifejezések gyűjteménye angol és magyar nyelven; Tankönyvkiadó, Bp., 1985
  • A kommunikatív nyelvoktatás; Eötvös, Bp., 1995
  • A nyelvtanár. A nyelvtanítás módszertana. Dialógus; jegyz., feladatok Major Éva; Corvina, Bp., 1997 (Egyetemi könyvtár)
  • Jokes in English and Hungarian / Viccek angolul és magyarul; vál., ford., jegyz. Medgyes Péter, Medgyes Réka; Corvina, Bp., 2002 (Kétnyelvű olvasmányok)
  • Medgyes Péter–Major Éva: A nyelvtanár. A nyelvtanítás módszertana. Dialógus; 2. átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 2004 (Egyetemi könyvtár)
  • Mi ebben a vicc? Angol-magyar humor nyelvtanulóknak; Corvina, Bp., 2008
  • Aranykor. Nyelvoktatásunk két évtizede, 1989-2009; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2011
  • Töprengések a nyelvtanításról; Eötvös, Bp., 2015
  • Világgá mentem, avagy hogy kerül egy angoltanár 100 országba?; Corvina, Bp., 2018

Díjak, elismerésekSzerkesztés

 
Medgyes Péter könyve, a The Non-Native Teacher nyerte el a Duke of Edinburgh könyvpályázat fődíját Nagy-Britanniában 1995-ben. A képen az ezt tanúsító oklevél látható.
  • tankönyvszerzői nívódíj (1979, 1986)
  • országos nyelvi szoftverpályázat fődíja (1987)
  • Soros kutatói ösztöndíj (USA) (1987)
  • Fulbright vendégtanári ösztöndíj (USA) (1988-1989)
  • OTKA kutatói pályázatok (1991–2002)
  • vendégprofesszor a lancasteri egyetemen (Nagy-Britannia) (1993-94)
  • a Duke of Edinburgh könyvpályázat fődíja (Nagy-Britannia) (1995)
  • a magyar köztársasági elnök arany emlékérme (1998)
  • a State University of New York díszdoktora (USA) (1998)
  • a Brit Birodalom Rendje Parancsnoki Fokozata (Nagy-Britannia) (1999)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002)
  • a Libanoni–Magyar Baráti Társaság elismerő oklevele (Libanon) (2006)
  • a szír államelnök emlékérme (Szíria) (2009)
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem emlékérme (2013)
  • a Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesületének Brassai Sámuel-díja (2017)
  • a Ben Warren-könyvpályázat szűkített listáján jelölt (Spanyolország) (2018)

CsaládjaSzerkesztés

Felesége, Árva Valéria egyetemi adjunktus. Három gyermeke Réka (1971), Kata (1975) és Bálint (2001).

InterjúkSzerkesztés

Shäffer Erzsébet interjúja Medgyes Péterrel: “A tanítás szerelemszakma”. Gyermekünk, 1980. április.

Gábor István interjúja Medgyes Péterrel: “A nyelvtanulást nem nyújtja tálcán a műhold”. Magyar Nemzet, 1988. február 25.

Hárságyi Margit televíziós interjúja Medgyes Péterrel. Téma: FIPLV kongresszus Pécsett. MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1991. augusztus 22.

Osztovics Ágnes interjúja Medgyes Péterrel: “A nem anyanyelvi tanár meghódította az angolokat”. Magyar Nemzet, 1995. december 18.

Ian Marvin interviews Péter Medgyes: “Peter blazes trail for non-native trainers”. EL Gazette, July 1996.

Békés Pál rádiós interjúja Medgyes Péterrel és Vajda Miklóssal. Korzó, Petőfi Rádió, 1997. augusztus 10.

Kepes András televíziós interjúja Huszti Péterrel, Medgyes Péterrel és Vásáry Tamással. Desszert, 1998. május.

Beszélgetés Medgyes Péter volt damaszkuszi nagykövettel: “Jól működő, stabil diktatúra volt”. 2000, 2012. június.

Rangos Katalin televíziós interjúja Medgyes Péterrel. Szabad Sáv, Klubrádió, 2014. március 20.

Révész Sándor interjúja Medgyes Péterrel: “Tanárok tanára”. Népszabadság, 2014. május 13.

Major Éva interjúja Medgyes Péterrel: “Mázlista vagyok”. Modern Nyelvoktatás, 2015. április

JegyzetekSzerkesztés