Főmenü megnyitása

Medvegyev–Sponheuer–Kárník-skála

A Medvegyev–Sponheuer–Kárník-skála, más néven MSK vagy MSK-64 skála, egy a földrengések erejének műszerek nélküli meghatározására szolgáló makroszeizmikus intenzitás-skála, amely a rengések intenzitását a Föld felszínén okozott jelenségek, elváltozások mértéke, valamint a rengés emberekre, illetve emberi építményekre gyakorolt hatása alapján egy 12 fokozatú rendszerben osztályozza.

A rendszer bevezetését Szergej Medvegyev (Szovjetunió), Wilhelm Sponheuer (NDK) és Vít Kárník (Csehszlovákia) szeizmológusok javasolták 1964-ben. Az osztályozás a korai 1960-as évektől alkalmazott módosított Mercalli-skála és az 1953-as Medvegyev-skála (GEOFIAN skála) tapasztalatain alapul.

Az MSK-64 skálát az 1970-es években és az 1980-as évek első felében széles körben alkalmazták Európában és a Szovjetunióban. Az 1990-es évek elején az Európai Szeizmológiai Bizottság (ESC) az MSK-64 skálában megfogalmazott számos elvet felhasznált az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) kidolgozása során. Bár az EMS az európai országokban de facto szabvánnyá vált, azonban az MSK-64 skálát Indiában, Izraelben, Oroszországban és a Független Államok Közössége többi tagállamában mind a mai napig használják.

Az MSK-64 skála fokozataiSzerkesztés

Az MSK-64 skála a földrengés intenzitásának (erősségének) 12 fokozatát használja a bekövetkezett jelenségre jellemző hatás alapján. Az egyes fokozatokat római számokkal jelöli.

I. Nem érezhető Nem érezhető, csak a szeizmográfok észlelik. Nincs hatással a tárgyakra. Nem okoz kárt az épületekben.
II. Alig érezhető A rezgést csak néhány, elsősorban fekvő ember érzi. Nincs hatással a tárgyakra. Nem okoz kárt az épületekben.
III. Gyenge A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épületen belül. A felfüggesztett tárgyak kicsit kilengenek. Nem okoz kárt az épületekben.
IV. Széles körben érezhető Mérsékelt rezgés. A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban csak igen kevesen. Néhány ember felébred. A megfigyelők az épület, ágy, szék enyhe imbolygását észlelik. Az ablakok, ajtók, edények megcsörrennek. Felfüggesztett tárgyak lengenek. Nem okoz kárt az épületekben.
V. Meglehetősen erős A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a szabadban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhányan a szabadba menekülnek. A megfigyelők az épület, szoba vagy bútor erős rázkódását, imbolygását észlelik. A felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak, üvegtárgyak csörögnek. Ajtók, ablakok maguktól kinyílnak vagy bezáródnak. Néhány esetben az ablaktáblák eltörnek. A folyadékok lötyögnek és a teli edényekből kifolynak. Épületen belül az állatok nyugtalanná válnak. Néhány rossz állapotú épület gyengén károsodik.
VI. Erős Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Néhányan kibillennek egyensúlyukból. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek, bútorok elmozdulnak. Edények és üvegtárgyak eltörhetnek. Háziállatok megijednek. Az épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a falon, vakolatban, padlózatban.
VII. Nagyon erős A legtöbb ember megrémül, és megpróbál a szabadba menekülni. Bútorok elmozdulnak, felborulnak. A polcokról leesnek a tárgyak. Az edényekből kifröccsen a folyadék. Idősebb épületek súlyos károkat szenvednek, kémények ledőlnek. Kisebb földcsuszamlások keletkeznek.
VIII. Súlyos károkat okozó Számos ember a szabadban is nehezen tud állva maradni. Bútorok felborulhatnak. A nagyon laza talajon látható hullámok képződnek. Az idősebb épületek összedőlnek, vagy nagyon súlyos károkat szenvednek. Nagy repedések és törések. Sziklaomlások.
IX. Romboló Általános pánik. Az emberek nem tudnak állva maradni. Látható hullámok képződnek a laza talajon. Gyengébb állagú épületek, építmények összedőlnek. A jól megépített épületekben, építményekben is jelentős kár keletkezik. A földalatti csővezetékek megrepednek. A földfelszín felreped, kiterjedt földcsuszamlások keletkeznek.
X. Pusztító A kőből épült épületek, építmények elpusztulnak. Az infrastruktúra tönkremegy. Súlyos földcsuszamlások. A folyók kilépnek medrükből és a környező területeket árvízzel öntik el, melynek során új medrek alakulhatnak ki.
XI. Katasztrofális A legtöbb épület és szerkezet összeomlik. Kiterjedt földcsuszamlások. Szökőárak.
XII. Nagyon katasztrofális Minden felszíni és felszín alatti építmény, szerkezet teljesen megsemmisül. A tájkép általában megváltozik. A folyók megváltoztatják nyomvonalukat. Szökőárak alakulnak ki.

Külső hivatkozásokSzerkesztés