Medvekuszkusz
A medvekuszkusz (Ailurops ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a Diprotodontia rendjébe, ezen belül a kuszkuszfélék (Phalangeridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Ailurops ursinus (Peters & Doria, 1875) | ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Medvekuszkusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Medvekuszkusz témájú kategóriát. |
Sokáig az Ailurops nem egyetlen fajaként tartották számon, egészen az Ailurops melanotis faj 2003-as önálló fajjá elismeréséig. Ezt a fajt korábban csak a medvekuszkusz Talaud-szigeti alfajaként tartották számon.
A medvekuszkusz és közeli rokona a kuszkuszfélék családjának legősibb jegyeit viseli. Emiatt a többi fajtól eltérően önálló alcsaládba sorolják őket, az Ailuropinae alcsaládba, melyet 1987-ben hoztak létre számukra. A többi kúszóerszényestől viszonylag távol, csak Celebesz szigetén és a környező szigeteken élnek és emiatt elszigetelődve a többi fajtól önálló fejlődési irányban fejlődtek tovább. Az összes erszényes közül csak az Ailurops nem két faja él és a távolabbi rokon Strigocuscus nem két faja él a Wallace-vonaltól nyugatra, így ezek az egyetlen Ázsiában előforduló erszényesek.
Elterjedése, élőhelye szerkesztés
A medvekuszkusz egyetlen ország területén Indonéziában él, ott is kizárólag Celebesz szigetén, valamint a környező szigeteken, így Peleng, Muna, Butung szigetén és a Togian-szigeteken honos, az ottani sűrű esőerdőkben él.
Alfajai szerkesztés
- Ailurops ursinus flavissimus
- Ailurops ursinus furvus
- Ailurops ursinus togianus
- Ailurops ursinus ursinus
Megjelenése szerkesztés
A medvekuszkusz az egyik legnagyobb testű kuszkusz faj, fej-törzs-hossza 56-61 centiméter, farokhossza ugyanakkora. Testét sűrű, pelyhes tapintású feketés, sötétszürke szőrzet fedi. Nagy szemén kívül feltűnő jellegzetessége a hátulsó kétharmadán teljesen csupasz farok. A faroknak e csupasz vége az ágakon való kapaszkodást szolgálja, felülete kifejezetten érdes. A névadó medvékre emlékeztető tulajdonságai – viszonylag nagy méretén kívül – rövid bajuszszőrei és rövid, kerek a bundából alig kiálló fülei.
Életmódja szerkesztés
Mint a többi kúszóerszényes faj, a medvekuszkusz is elsősorban fákon élő állat. Élőhelyét sűrű trópusi síksági és alacsony hegyvidéki esőerdők alkotják. A többi kuszkuszfajtól eltérően nem magányosan élő állat. Párokban vagy három-négy egyedből álló csoportokban él. Életmódját a többi fajtól eltérően nem a napszak határozza meg. A medvekuszkusz-egyedek életvitele nagyban különbözik, vannak inkább nappal táplálkozók és vannak, melyek inkább éjszaka néznek táplálék után. A nap jelentős részében azonban pihenőhelyükön alszanak. A medvekuszkusz ugyanis – más elsősorban növényevő fán élő emlősökhöz, így a lajhárokhoz vagy a koalához hasonlóan – a táplálékból nyerhető csekély energiamennyiséget úgy kompenzálja, hogy nagyon lassú az anyagcseréje, emiatt életmódja nagyon lelassult.
Táplálékának legnagyobb részét levelek alkotják. Néha kiegészítésképp virágokat és gyümölcsöket is fogyaszt.
Szaporodása szerkesztés
Rejtett életmódja miatt szaporodási szokásai csak kis részben ismertek. A nőstény évente egyszer – ritkábban kétszer – egyetlen utódot hoz a világra. A vemhesség, mint minden kuszkusznál, ennél a fajnál is rövid. A végén egy rizsszemnyi utód mászik az előre nyíló erszénybe, ahol rátapad egy-egy csecsbimbóra. A fiatal kuszkusz fejlődése az erszényben folytatódik tovább, ahonnan csak nyolc hónap múlva merészkedik ki először. Ezután még tovább is maradhat az anyával.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
A faj Indonéziában védett állatnak számít. Ennek ellenére húsa miatt helyenként vadásznak rá, de fő veszélyeztető tényezője az erdőirtás. Pontos veszélyeztetettségét rejtőzködő életmódja miatt nehéz pontosan meghatározni. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „sérülékeny” kategóriába van besorolva.
Ritkasága és rendszertanilag fontos helye ellenére állatkertekben nagyon ritka faj, Indonézián kívül nem nagyon tartják fogságban sehol.
Források szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bärenkuskus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
