Trifid-köd

A Trifid-köd (Messier 20, NGC 6514) egy világító gázfelhő a Nyilas csillagképben, amely egy – a ködből képződött csillagokból álló – nyílthalmazt is tartalmaz. Guillaume Le Gentil francia csillagász fedezte fel 1750-ben, majd Charles Messier katalogizálta M20 számon. A trifid szó jelentése: három lebenyre osztott, amely az objektum jellegzetes megjelenése utal.

Trifid-köd
Megfigyelési adatok
Epocha	J2000.0
Csillagkép	Sagittarius
Rektaszcenzió	J2000.0
Deklináció	-22,9717°
Távolság	5200 2660 fé, 1600 816 pc
Típus	H II régió

A Trifid-köd fontos csillagképződési hely; belsejében – az összesűrűsödő gázfelhőből – tömegesen alakulnak ki az új csillagok. A 2005 januárjában készített infravörös felvételeken 30 embrionális állapotú és 120 újszülött csillagot fedeztek fel, amelyeket korábban, az optikai felvételeken nem tudtak megjeleníteni.

A belsejében van egy O7-es színképtípusú, rendkívül forró csillag, tőle származik a látszó fényesség nagy része. Körülbelül 2200 fényév távolságra van.

Megfigyelése

Közepes méretű köd, de csekély felületi fényessége miatt komolyabb távcsövekre van szükség a tanulmányozásához.

• Rektaszcenzió: 18h 04m 12s
• Deklináció: -22° 29' 00"
• Látszólagos fényesség: 9^m
• Látszólagos átmérő: 29,27'

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

További információk

• Az M20 a Google Sky-on
• Trifid-köd: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
• Mallas, John H. – Kreimer, Evered. A Messier-album. Gondolat Kiadó (1985). ISBN 963-281-572-6