Metajna

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Metajna falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Novaljához tartozik.

Metajna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségNovalja
Jogállásfalu
Irányítószám53296
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség253 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 23″, k. h. 15° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 23″, k. h. 15° 00′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Metajna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Pag-sziget északnyugati részén Novaljától 12 km-re délkeletre, a sziget belsejébe mélyen benyúló Pagi-öböl (Paški zaljev) északi partján, a sziget Barbatinak nevezett részén fekszik.

Története szerkesztés

Számos régészeti lelet igazolja, hogy a település helyén már a 7. század, a horvátok érkezése előtt is éltek emberek. A mai falu azonban csak a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett a pagi Kurilić és Dapković (ma Datković) családok letelepülésével. Lakói a tonhalrajok és más halfajták halászatából éltek. Egykor Južno Selonak azaz déli falunak nevezték, mai neve talán a menta növény óhorvát „meti” (ma metva, metvica) alakjából származik. A falunak 1880-ban 106, 1910-be 191 lakosa volt. Az utóbbi időben a falu egyre inkább üdülő településsé fejlődött. 2011-ben 236 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 106 134 151 191 191 0 315 324 350 321 281 272 247 236

Nevezetességei szerkesztés

A település szomorú nevezetessége, hogy 1941 júliusától augusztusáig közelében működött a nácibarát Független Horvát Állam egyik koncentrációs tábora. Szerb, zsidó és roma asszonyokat és gyermekeket deportáltak ide és bántak velük bestiális kegyetlenséggel. A halottakat tömegsírokba temették, vagy a tengerbe dobták. A tábort augusztusban számolták fel, amikor az olasz hadsereg egységei bevonultak a területére. A túlélőket nagyrészt a jasenovaci táborba, valamint kisebb részben Gospićra és Jasztrebarszkára szállították.[4]

A Barbata-foknál, a Pag-öbölbe vezető szoros felett található a 14. századi Szent Kristóf-templom.[5] Egyhajós téglalap alaprajzú épület, a hajónál keskenyebb, félköríves apszissal. Méretei 8,50 m x 5,60. Kőfaragási technikája a román korra jellemző. A templom belül boltozatos. Az apszis elülső íve félkör alakú, finoman faragott kőből készült koszorúval, amelyet két pillér támaszt alá. A portál enyhén csúcsíves, belül téglalap alakú. A szentségtartó mélyedése az apszis jobb oldalán található. A hajót és az apszist kőpala lapokkal fedték be, mely mára csak töredékesen maradt meg, a valószínűleg a homlokzat tetején álló, patkó alakú harangdúc mára teljesen eltűnt. A templomot először 1376-ban említik. A 14. és 15. században Pag szigetén épült templomok csoportjába tartozik, ahol ma is jelen vannak a kiforrott román stílus jegyei, a korai gótika stílusjegyeinek jelenlétével.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés