A Mettá-szutta a Páli Kánonban található két buddhista beszédre (páli: szútra) szokták használni. A théraváda szerzetesek által használt egyik változatot úgy is nevezik hogy, Karaníjamettá-szutta, utalva a beszéd kezdetére, amely úgy hangzik, hogy Karaṇīyam, azaz "Ezt kell tenni"[1] A szöveg megtalálható a Suttanipāta (Sn 1.8), illetve a Khuddakapāṭha (Khp 9) szövegei között. A tíz versszakos beszéd magasztalja a mettá (magyar fordítása "szerető kedvesség") erényes minőségeit, valamint a meditációs fejlesztését[2] vagy "barátságosság".[3] Ezen kívül, Thánisszaró Bhikkhu fordítása, úgy mint "goodwill" (jóakarat) kiemeli, hogy ez a gyakorlat a feltétel nélküli jóakarat fejlesztését szolgálja.[4]

A szintén a théraváda szerzetesek által is olykor használt másik változat a mettá gyakorlat előnyeit. Ez a szöveg az Anguttara-nikája egyik beszéde (AN 11.15), amelyet úgy is emlegetnek, hogy a Mettániszansza-szutta. Ez a szócikk az első változatot taglalja.

Háttér szerkesztés

A théraváda buddhizmus kanonikus szövegeiben a mettā a négy "nemes erény" (páli: brahmavihāra) közé tartozik, amelyet az interperszonális harmónia művelésére, illetve a meditációs elmélyedésre (lásd például, kammaṭṭhāna) használnak. Későbbi kanonikus művekben (mint például a Cariyāpiṭaka), a mettá a "tíz tökéletesség" (pāramī) közé tartozik, amely segítségével könnyebben elérhető a megvilágosodás (bódhi), illetve ez a buddhaság elérésének előfeltétele is.

A poszt-kanonikus Szutta-nipáta kommentárja szerint a Metta-szuttának az a háttértörténete, hogy egy csoport szerzetes megijedt a földi déváktól, abban az erdőben, ahova a Buddha küldte őket meditálni. A félelmük legyőzésére azt a gyakorlatot alkalmazzák, amelyet a Buddha tanított nekik. Ennek a szuttának a recitálásával a szerzetesek szerető kedvességet sugároztak magukból, amely lecsendesítette a földi dévákat.[5][6]

Tartalma szerkesztés

A Mettá-szutta egy felsorolás, amely támogatja a mettá és a meditáció fejlesztését különböző jellemzőkön keresztül.

A beszédben tizenöt erkölcsi minőség és feltétel szerepel a mettā fejlesztéséhez. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a rátermett (uju), őszinte (suju), szelid (suvaco), nemes (mudu) és nem öntelt (anatimānī).[5]

A meditációval kapcsolatban a szöveg a következőket említi:

  • akaratlagos kívánság, amely által egyszerűbb a mettā (páli: sukhino vā khemino hontu; magyarul: "Legyenek boldogok és megóvottak") generálása
  • meditációs tárgyak létrehozásának lehetősége
  • egy metafora - egy anya védelmező szeretete az egyetlen gyermekével szemben - megmutatja, mennyire kell nagy becsben tartani ezt a szöveget. (megjegyzés: ez egy általánosan félreértelmezett rész, ugyanis ez nem a mások felé viselt érzelem metaforája Thanissaro Bhikkhu magyarázata szerint - "Metta Means Goodwill.")[7]
  • a mettā minden irányban történő kisugárzásának gyakorlata[8]

Használata szerkesztés

A théraváda hagyományokban a vallásos szertartások részeként szokás recitálni, de a mahájána hagyományban is népszerű szövegnek számít.

Burmában a buddhista szerzetesek a Mettá-szuttát kántálták a 2007-ben történt katonai erőszakkal szemben a demonstrációjuk részeként.[9]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  • Brahmavihāra - négy a Buddhával azonosított "isteni erény", ide tartozik a mettá is.
  • Pāramī - a théraváda buddhizmusban a mettá egy nemes jellemvonás, amelyet a megvilágosodott lényeknek szokás tulajdonítani.
  • Paritta - hagyományos buddhista "védelmezőszövegek", ide tartozik ez a szutta is.

Megjegyzések szerkesztés

  1. Részlet a Mettá-szuttából pontosan így hangzik: "Ezt tegye, aki az üdvösben jártas" (Porosz Tibor fordítása)
  2. Bodhi (2005a), pp. 90, 131, 134, passim; Gethin (1998), pp. 26, 30, passim [két szóval: "szerető kedvesség" vagy angolul "loving kindness"]; Harvey (2007), pp. 247-8 [egyben: "lovingkindness"]; Ñāṇamoli & Bodhi (2001), pp. 120, 374, 474, passim; Salzberg (1995), passim [egyben]; Walshe (1995), p. 194; Warder (2004), pp. 63, 94.
  3. Kamalashila (1996); Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 540, "Mettā" bekezdés (hozzáférés: 2008-08-22 - "U. Chicago" -[1]). Rhys Davids & Stede által használt terminusok a következők: "love, amity, sympathy, friendliness, active interest in others." Lásd még: Gunaratana (2007), aki a "loving-friendliness" kifejezést használja, amely a páli mitta ("barát") szóra emlékeztet, illetve Gunaratana, a "kedvesség" szó inkább a karuna (együttérzés) megfelelője.
  4. "Metta Means Goodwill" az accesstoinsight.org oldalán
  5. a b Lásd például Bodhi (2005b).
  6. Gunaratana (2007).
  7. Metta Means Goodwill
  8. See, e.g., Bodhi (2005b & 2005c).
  9. Luisa Puccini

Források szerkesztés

  • Bodhi, Bhikkhu (2005a). In the Buddha's Words: An Anthology of Discourses from the Pali Canon. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
  • Bodhi, Bhikkhu (April 9, 2005b). "Sn 1.8 Mettā Sutta — Loving-kindness [1. rész]" (előadás). hozzáférve "Bodhi Monastery" -[2] (mp3).
  • Bodhi, Bhikkhu (April 23, 2005c). "Sn 1.8 Mettā Sutta — Loving-kindness (2. rész)" (előadás). hozzáférve "Bodhi Monastery" -[3] (mp3).
  • Gethin, Rupert (1998). The Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-289223-1.
  • Gunaratana, Henepola (2007). "2007 Brahma-vihára Retreat: The Karaniyametta Sutta, Introduction and Stanza One" (előadás). hozzáférve - "Bhavana Society" -[4] Archiválva 2011. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (mp3).
  • Harvey, Peter (2007). An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-31333-3.
  • Kamalashila (1996). Meditation: The Buddhist Art of Tranquility and Insight. Birmingham: Windhorse Publications. ISBN 1-899579-05-2. Retrieveable from the author's personal web site at [5]
  • Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) & Bhikkhu Bodhi (ed.) (2001). The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
  • Piyadassi Thera (szerk., ford.) (1999). The Book of Protection: Paritta. Kandy: Buddhist Publication Society. hozzáférve 08-14-2008 -"Access to Insight" at [6]
  • Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. hozzáférve 2008-08-22 from "U. Chicago" at [7]
  • Salzberg, Sharon (1995). Lovingkindness: The Revolutionary Art of Happiness. Boston: Shambhala Publications. ISBN 1-57062-176-4.
  • Walshe, Maurice (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.
  • Warder, A.K. (1970; reprinted 2004). Indian Buddhism. Motilal Banarsidass: Delhi. ISBN 81-208-1741-9.

Külső hivatkozások szerkesztés

Fordítások

Olvasmányok és énekek

Esszék