Mexikói szabalpálma

növényfaj

A mexikói szabalpálma (Sabal mexicana) a pálmafélék (Areacea) családjának egy faja.

Infobox info icon.svg
Mexikói szabalpálma
Sabal mexicana 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Areacea)
Alcsalád: Üstököspálma-formák (Coryphoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Corypheae
Nemzetség: Szabalpálma (Sabal)
Faj: S. mexicana
Tudományos név
Sabal mexicana
Mart. (1845)
Szinonimák
  • Inodes exul O. F. Cook
  • Inodes mexicana (Mart.) Standl.
  • Inodes texana O. F. Cook
  • Sabal texana (O. F. Cook) Becc.
Elterjedés
Sabal mexicana range map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mexikói szabalpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói szabalpálma témájú médiaállományokat és Mexikói szabalpálma témájú kategóriát.

ElterjedéseSzerkesztés

Észak-Amerikában őshonos. Jelenlegi elterjedése a texasi Alsó-Rio Grande Völgyétől az Egyesült Államok déli partjai mentén egészen Nicaraguáig terjed. Ez az egyik legelterjedtebb és legismertebb pálmafaj Mexikóban, ahol még a szárazabb síkságokat is meghódította.[1] Néhányan úgy vélik, hogy e faj korábbi elterjedése sokkal nagyobb volt mind a texasi öböl partján észak felé, mind a szárazföld belseje irányában: lásd San Antonio és környéke. Ezt az elméletet támasztják alá a faj 17. és 19. századi megfigyelései, melyek egy kis, elkülönült populációról számolnak be 320 km-re északra az Alsó Rio Grande Völgyétől, illetve az a tény, hogy Közép-Texas egyes területein a belső szárazabb síkságokon az ültetett fák elvadulásuk után könnyedén meghonosodnak.[2]

LeírásaSzerkesztés

A mexikói szabalpálma a 12-18 méter magasságot, lombkoronája pedig a 3-4 métert is eléri. Törzse eléri a 12-15 méteres hosszúságot átmérője pedig a 30 cm-t. 10-25 levelet hajt. A 90–120 cm hosszú levélnyélen 1,5-1,8 m szélességben legyező alakban rendeződve helyezkedik el a levelenként 80-115 darab levélke. Egylaki növény. 1,2-1,8 m hosszú virágzatán kis fehér virágok foglalnak helyet.[3] Virágzatának tengelye a leveleken nem nyúlik túl. Csonthéjas gyümölcse éretten fekete színű és átlagosan 12 mm átmérőjű.[4]

FelhasználásaSzerkesztés

A mexikói szabalpálma impozáns, méltóságteljes formája miatt díszpálmaként is kedvelt fafaj. Szárazságtűrő növény, amely az USDA klímazóna szerinti 8-as zónabesorolást kapta. Az idősebb fák a -12 °C-ot is képesek túlélni. Fája tartós és ellenáll a bomlásnak[5] valamint a hajóféregnek, ezért stégek oszlopaihoz és karámok építéséhez egyaránt közkedvelt alapanyagnak számít. A leveleket tetőfedéshez és szalmakalapok készítéséhez is felhasználják. Csonthéjas gyümölcsét és a "pálma szívét", azaz központi csúcsrügyét egyaránt fogyasztják.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Henderson, Andrew, Gloria Galeano; Rodrigo Bernal. Field Guide to the Palms of the Americas. Princeton University Press, 66. o. (1997). ISBN 9780691016009 
  2. Lockett, Landon (2006). „Sabal Mexicana Palm Trees, Native to San Antonio. And Beyond?” (PDF). Convergence and Diversity: Native Plants of South Central Texas Symposium Proceedings, 79–84. o, Kiadó: Native Plant Society of Texas.  
  3. Riffle, Robert Lee. Timber Press Pocket Guide to Palms. Timber Press, 204. o. (2008). ISBN 9780881927764 
  4. Miller, George Oxford. Landscaping with Native Plants of Texas. Voyageur Press, 94. o. (2006). ISBN 9780760325391 
  5. #813 Sabal mexicana. Floridata. (Hozzáférés: 2010. január 8.)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sabal mexicana című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés