Főmenü megnyitása

A Mihajlovkai járás (Михайловский район) a Tengermelléki határterület (Oroszország) délnyugati részén fekszik, székhelye Mihajlovka falu (9,6 ezer lakos), amely Vlagyivosztoktól 122 km-re fekszik északra. Területe 2712 km², lakossága (2005-ben) 37,1 ezer fő volt, népsűrűsége 14 fő/km².

Mihajlovkai járás
Михайловка (Михайловский район Приморского края) (18).JPG
A Mihajlovkai járás címere
A Mihajlovkai járás címere
A Mihajlovkai járás zászlaja
A Mihajlovkai járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Terület Tengermelléki határterület
Székhely Mihajlovka
Népesség
Teljes népesség29 483 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Terület2741,4 km²
Elhelyezkedése
Mihajlovkai járás (Oroszország)
Mihajlovkai járás
Mihajlovkai járás
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 132° 01′ 01″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 132° 01′ 01″
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Mihajlovkai járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlovkai járás témájú médiaállományokat.
A Mihajlovkai járás a Tengermelléki határterületen
A Mihajlovkai járás címerének változata

Általános információkSzerkesztés

A Tengermellék viszonylag sűrűbben lakott déli részéhez tartozik, 12 községre és 1 városi jellegű településre (Novosahtyinszkij, 8,3 ezer lakos) oszlik (összesen 31 települése van). Északnyugat-délkeleti irányban nyúlik el, délről az Usszurijszki, nyugatról az Oktyabrszkij, keletről az Anucsinói, északról a Horoli és a Csernyigovkai járások határolják. Területén húzódik az Usszuri és a Japán-tenger közötti alacsony vízválasztó. Keleti részét a Szihote-Aliny vulkáni eredetű előhegysége, a Przsevalszkij-hg. borítja, itt található a legtöbb erdő is (a járás területének 45%-át borítja erdő).

TörténeteSzerkesztés

A járás területén már a középkorban is voltak emberi települések, ezeknek nyomait Ivanovka és Oszinovka környékén tárták fel. Az első orosz települést, Mihajlovkát 1870-1871-ben alapították Kameny-Ribolovból érkezett telepesek. A második bevándorlási hullám az 1880-as években érkezett, 1883-ban alapították Pavlovkát, Grigorjevkát és Ivanovkát; 1885-ben Kremovót, Ljalicsit, Nyikolajevkát és Sirjajevkát. Ekkoriban a vidéken az egyik fő gazdasági ág a méhészkedés volt. 1894-ben tartották meg az első vásárt Mihajlovkában, amely a terület központjává vált, főként a Transzszibériai vasútvonal megépülése után. A forradalom utáni területi átszervezéskor, 1926-ban alakult meg a Mihajlovkai járás (ekkor még 23 községgel, melyeknek száma az egyesítésekkel azóta felére csökkent). 1963-1965 között ideiglenesen az Usszurijszki járáshoz tartozott. Az 1960-as években a járás arculata teljesen átalakult, ekkor kezdődött ugyanis a helyi barnaszénkészletek kitermelése. Napjainkban is ez a járás meghatározó gazdasági ága.

NépességSzerkesztés

  • 1989-ben 44 150 lakosa volt.
  • 2002-ben 37 541 lakosa volt.
  • 2010-ben 34 434 lakosa volt.

GazdaságSzerkesztés

A legnagyobb jelentőséggel az óharmadidőszaki barnaszén kitermelése bír, a 2000-es évek elején az évi kitermelés 3 millió tonna körül mozgott. Két nagy bányaüzem folytat kitermelést, a novosahtyinszki Novosahtyinszkoje és a Primorszkaja Ugolnaja Kompanyija. A Tengermelléken egyedül itt folyik germánium-kitermelés. Építőanyagipara, élelmiszeripara és fafeldolgozó ipara is említést érdemel.

LátnivalókSzerkesztés

A járás legismertebb látványosság a Ljalicsi falu közelében található Lótusz-tó (Lotoszovoje ozero), amely védelmet élvez. Az ivanovkai erdőgazdasághoz tartozó tangazdaságban a Tengermellék flórájának jellemző fajtái (például koreai cédrus) találhatóak. A járási honismereti múzeum 2000 óta működik Mihajlovkában. Sirjajevka és Taraszovka között védett nyírfaliget található. Leghíresebb forrása a Szerebrjannij Kljucs.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)