Wikipédia

Mikó Bálint

(1840–1919) főrendiházi tag, országgyűlési képviselő

Csíkzsögödi Mikó Bálint (Brassó, 1840. június 5.[3] – Budapest, 1919. szeptember 11.[4]) főrendiházi tag, országgyűlési képviselő. Az erdélyi római katolikus status igazgatótanácsának világi tanácsnoka, a székely nemzeti múzeum felügyelő-bizottságának tagja, az EMKE csíkvármegyei választmányának, valamint az Erdélyi Kárpátegylet marosvásárhelyi osztályának elnöke volt.[5]

Mikó Bálint
Született1840. június 5.[1]
Brassó
Elhunyt1919. szeptember 12. (79 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1876. november 11. – 1882. október 5.)
  • főispán (1882–1905, Csík vármegye)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1918. november 16.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikó Bálint témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: Mikó Antal és Sándor Anna voltak.[6] Tanulmányait Brassóban, Kolozsváron, Nagyszebenben és a marosvásárhelyi királyi táblán végezte. 1861-től részt vett a megye politikai és gazdasági mozgalmaiban. 1876-ban képviselőjelölt lett a csíkszeredai kerületben; ettől kezdve a kerületnek választott országgyűlési képviselője volt. 1882. szeptember 16-án Csikmegye főispánja lett. A főrendiháznak a Ház újjáalakítása után tagja lett. A főispáni széktől 1905 februárjában vált meg; ekkor király titkos tanácsossá nevezték ki.

Díjai szerkesztés

  • a Lipót-rend lovagkeresztje (1892)
  • a Szent István-rend kiskeresztje

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mikó_Bálint&oldid=25946759”