Főmenü megnyitása

Mikler Sámuel (Hodrushámor, 1835. július 1.Besztercebánya, 1909. november 29.) pedagógus, evangélikus lelkész.

Mikler Sámuel
Született 1835. július 1.
Hodrushámor
Elhunyt 1909. november 29. (74 évesen)
Besztercebánya
Foglalkozása író

ÉleteSzerkesztés

Mikler Sámuel bánya-altiszt és Feldzahn Katalin fia. Tanulmányait Selmecbányán, illetve a teologiát Eperjesen végezte. Eperjesen 1859-1862 között ideiglenes tanár lett a főgimnáziumban, majd lelkész volt Kölcsén másfél évig, később pedig Nagykárolyban tíz évig. 1873. októberében választatották meg a nagykőrösi főiskola természetrajz, német nyelv és irodalom tanszékére. 1875-ben a kolozsvári egyetemen tanári oklevelet nyert tantárgyaiból. 1887. áprilisáig tanított Nagykőrösön, majd a besztercebányai evangélikus gyüleketet lelkésze lett.

A besztercebányai szlovák diákmozgalom megújítója, a helyi Szlovák Nemzeti Társaság kétszeres elnöke. 1886-1887-ben gyűjtéssel az evangélikus kisgimnázium új épületet kapott, ezzel megakadályozva a megszűnését.

MűveiSzerkesztés

  • 1887 A tanító mint orvos. Adler C. W. 4. német eredeti kiadás után ford. Nagy-Kőrös, 1887. (tsz. Losonczy László)
  • 1894 Fohász b. Radvánszky Antal arczképének leleplezésekor a beszterczebányai ev. templomban 1894. aug. 9. Beszterczebányán, 1894. (Költemény. különnyomat a Beszterczebánya és Vidékéből).
  • 1895 Ünnepi óda a beszterczebányai ev. gymnasium új épületének felavatási ünnepélyén 1895. szept. 4. Beszterczebánya, 1895. (A helybeli lapban és a pozsonyi evang. lapban és a Koronczy-féle Almanachban is megjelent).
  • 1898 Új ruhában. Ünnepi óda a beszterczebányai ev. elemi fiúiskolájának felszentelési ünnepélyén 1898. szept. 11. Beszterczebánya, 1898. (A helybeli lapban is).
  • 1898 Elégia, b. eml. Erzsébet királyné temetése napján, 1898. szept. 17. elmondva a beszterczebányai ev. templomban tartott gyászistentisztelet alkalmával. Beszterczebánya, 1898. (A helybeli lapban is).
  • 1907 Dejepis chrámu evanjelického a. v. banskobystrického. Banská Bystrica.

Költeményeket írt a Nagy-Kőrös és a Beszterczebánya és Vidéke lapokba. Kéziratban Gudrun nagy német eposz fordítása.

ForrásokSzerkesztés