Misiones tartomány

	Misiones tartomány (Provincia de Misiones)
; Misiones tartomány címere	; Misiones tartomány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Argentína
Megyéi	17 megye
Főváros	Posadas
Jogállás	Tartomány
Alapítás éve	1953. december 10.
	Népesség
Teljes népesség	1 278 873 fő (2022)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	190 m
Terület	29 801 km²
Időzóna	UTC−3; America/Argentina/Cordoba;
	Elhelyezkedése
	d. sz. 26° 55′ 12″, ny. h. 54° 31′ 12″26.920000°S 54.520000°WKoordináták: d. sz. 26° 55′ 12″, ny. h. 54° 31′ 12″26.920000°S 54.520000°W
	Misiones tartomány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Misiones tartomány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Misiones Argentína legkeletebbi és egyik legkisebb területű tartománya. Fővárosa Posadas.

Földrajz

A tartomány Argentína északkeleti részén helyezkedik el, egyfajta „nyúlványként” választja el Paraguay délkeleti részét és a Brazíliához tartozó Rio Grande do Sul és Santa Catarina államokat. Északkeleten a szintén brazil Paraná állammal, délnyugaton pedig az argentin Corrientes tartománnyal is határos. Határainak (amelyek közül több mint 1000 km országhatár) legnagyobb részét folyók és patakok teszik ki. Paraguayi határa a Paraná, Brazíliától az Iguazú, a San Antonio, a Pepirí Guazú és az Uruguay folyók választják el, Corrientes tartománytól pedig az Itaembé és a Chimiray patakok. Bernardo de Irigoyen városnál egy rövid szakaszon szárazföldi határa is van.^[3]

Felszíne változatos, de magas hegyei nincsenek. Délen, a Paraná és az Uruguay folyók térségében enyhén hullámos síkságok fekszenek, míg nagyobb részét erdővel borított hegyvidék teszi ki. Középső részére a fennsíkokkal tagolt hegyvidék jellemző, amelynek magassága északkelet felé emelkedik, a brazil határ közelében a 843 métert is eléri. A már említett határfolyókon kívül mintegy 800 kisebb-nagyobb vízfolyása van, az egyik legjelentősebb a Yabebirí. Ezeken a vízfolyásokon számos vízesés található.^[3]

Éghajlata nedves szubtrópusi, száraz évszakja nincs. Az esők egész évben gyakoriak, és amilyen hirtelen eleredhetnek, olyan gyorsan süthet ki a Nap is. Délnyugaton az éves csapadékösszeg átlagosan 1700 mm, míg keleten a 2200 mm-t is eléri. A leghűvösebbek a téli hónapok (június, július, augusztus): ekkor a hőmérséklet akár 10 °C alá is süllyedhet, míg nyáron a 32 °C-ot is meghaladhatja. Az éves átlaghőmérséklet 21 °C.^[3]

A földtörténeti középidőben lezajlott hatalmas vulkánkitörések bazaltrétegekkel fedték be a brazil masszívumot: Misiones tartomány talaja alatt is ez a kőzet található meg. A talaj nagyrészt ebből a kőzetből alakult ki, miközben feldúsultak benne a vas- és alumínium-oxidok: előbbitől nyerte el jellegzetes vöröses színét. Ahol a legvastagabb a talaj, ott folyik a mezőgazdasági termelés: a fő termények közé tartozik a maté, a tea és a manióka.^[3]

Megyéi

Megye neve	Székhely	Terület (km²)
Apóstoles	Apóstoles	1068
Cainguás	Campo Grande	1608
Candelaria	Candelaria	875
Capital	Posadas	965
Concepción	Concepción de la Sierra	726
Eldorado	Eldorado	1960
General Manuel Belgrano	Bernardo de Irigoyen	3275
Guaraní	El Soberbio	3314
Iguazú	Puerto Esperanza	2769
Leandro N. Alem	Leandro N. Alem	1185
Libertador General San Martín	Puerto Rico	1524
Montecarlo	Montecarlo	1723
Oberá	Oberá	1620
San Ignacio	San Ignacio	1607
San Javier	San Javier	536
San Pedro	San Pedro	3407
Veinticinco de Mayo	Alba Posse	1639

Története

Bár a tartomány neve a jezsuita missziókra utal, története sokkal régebben kezdődött. A guaranik tupi-guarani családjához tartozó népek, a „rossz nélküli földet” keresve 1000 körül értek el ebbe a szinte lakatlan térségbe, ahol letelepedtek.^[4]

Buenos Aires 1536-os megalapítása után a spanyolok elkezdték felderíteni a La Plata medencéjét, amelyet még ekkor is a guaranik népesítettek be. Álvar Núñez Cabeza de Vaca a brazil partokról indulva Asunción irányába tartott, útközben pedig számos guarani csoporttal kapcsolatba került, 1542-ben pedig felfedezte a mai Misiones tartomány határán található Iguazú-vízesést. Kezdetben békés volt a viszony az indiánok és a spanyolok között, ám az encomiendarendszer kialakítása, amelynek során a földek a gyarmatosítókéi lettek, az indiánok pedig alávetett szerepbe kerültek, már feszültséget szült. A térségbe érkező jezsuita hittérítők óriási szerepet játszottak a környék történelmében, az általuk alapított missziók nevét viseli a mai tartomány is. Amikor 1767-ben III. Károly spanyol király kiűzte a jezsuitákat, és létrehozták a La Plata-i alkirályságot, a mai tartomány területe Asunción alárendeltjévé vált.^[4]

Az 1810-es májusi forradalom során a térségben szintén zajlottak harcok, méghozzá a függetlenségpártiak, a paraguayiak és a portugálok között. José Gervasio Artigas örökbe fogadott fiát, Andresito Guazurarít nevezte ki kormányzóvá: neki és guarani harcosainak sikerült elérnie, hogy Misiones nem került portugál fennhatóság alá. Évekkel később Misiones déli részén paraguayiak, brazilok és Corrientes-beliek osztoztak, majd az 1865 és 1870 között zajlott hármasszövetség-háború után kialakultak a végleges határok. Misionest 1881-ben nyilvánították úgynevezett Nemzeti Területté, amelynek fővárosául a kormányzó először Corpus Christit tette meg, majd később Posadast.^[4]

Az Európából kiindult bevándorlási hullámok a 19. század végén jelentkeztek először. Kezdetben Apóstoles térségében jelentek meg a bevándorlók (főleg lengyelek és ukránok), később a felső-Paraná térségbe érkeztek németek és svájciak, akik nagyban hozzájárultak Montecarlo, Puerto Rico és Eldorado városok megalapításához. A középső vidéken fekvő Oberá városába rendkívül vegyes nemzetiségű csoportok érkeztek: voltak köztük olaszok, franciák, skandinávok, oroszok, lengyelek, svájciak és spanyolok is, akikhez paraguayiak és brazilok is csatlakoztak. A későbbi években jelentek meg Misionesben az arabok, a törökök és a japánok.^[4]

A mai tartomány rangot Misiones 1953-ban kapta meg.^[4]