Mislina

település Horvátországban

Mislina falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Zažablje községhez tartozik.

Mislina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségŽažablje
Jogállásfalu
Irányítószám20353
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség25 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 58′ 52″, k. h. 17° 36′ 25″Koordináták: é. sz. 42° 58′ 52″, k. h. 17° 36′ 25″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Makarskától légvonalban 58, közúton 89 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 16, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, a hercegovinai határ közelében, a Mislina-patak partján fekszik. Határának keleti része hegyes, nyugati része sík, mocsaras. A falu belterülete e két rész határán fekvő keskeny, megművelhető területen fekszik.

Története szerkesztés

A település magasabban fekvő területei már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír halomsírok is bizonyítanak. A római uralom idején az 1. században a község területén kisebb települések voltak. A délre fekvő Kuti-tóból a római korból származó régészeti leletek kerültek elő. A horvátok ősei a 7. – 8. században foglalták el ezt a területet. Az ő középkori jelenlétükről néhány fennmaradt sírkő tanúskodik. Ilyen 14. – 15. századi sírkövek találhatók a szomszédos Badžula és Vidonje területén is. A község területét már 1482 előtt elfoglalta a török és egészen 1694-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején is folyamatosan éltek itt horvátok, melyet a közeli vidonjai Keresztelő Szent János templom 1616-ban történt felépítése is bizonyít.

A török alóli felszabadítás után 1694-től két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első hullám közvetlenül 1694 után, a második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Ekkor alakultak ki a község mai települései, melyek 1720-ig a slivno ravnoi plébániához tartoztak. Ekkor alapította meg Nikola Bijanković püspök az önálló vidonjai plébániát, melyhez Mislina is tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 37, 1910-ben 40 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt.

A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Megindult a mocsaras területek meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A nehéz életkörülmények a község falvainak fokozatos csökkenéséhez vezettek. Sokan vándoroltak ki a Neretva völgyébe, Metkovićra, de a világ számos részére is. 1992-ben megalakult Žažblje, az ország egyik legfiatalabb községe, melyhez Mislinát is hozzácsatolták. A településnek 2011-ben 50 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 37 10 16 40 0 0 121 221 193 150 154 83 67 50

(1880-ban és 1910-ben településrészként. 1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Vidonjéhoz számították.)

Nevezetességei szerkesztés

  • A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt útikápolnáját 1938-ban építették.
  • A falu területének keleti, hegyes részén hat történelem előtti halomsír található. Nem lehet pontosan megmondani, hogy valamennyi az illírek korából származik-e, esetleg van közöttük még régebbi, bronzkori eredetű is.

Gazdaság szerkesztés

A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság, de a község területének ma is csak kisebb része művelhető terület. A II. világháborút követően végzett vízrendezési munkák folyamán a mocsártól újabb területeket hódítottak el és vettek művelés alá.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Trpimir Macan: Saopćenje o povijesnim istraživanjima Radovana Jerkovića – Historiski zbornik, godina XXI.-XXII. 1968-69. (horvátul)