Molnár Lajos (ornitológus)

(1853–1942) magyar ornitológus

Molnár Lajos (Körmend, 1853. szeptember 1.Molnaszecsőd, 1942. március 1.) ornitológus, körjegyző.

Molnár Lajos
Született1853. szeptember 1.
Körmend
Elhunyt1942. március 1. (88 évesen)
Molnaszecsőd
Foglalkozásaornitológus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A szombathelyi hatosztályos főgimnáziumban tanult. Molnaszecsőd és a szomszédos községek körjegyzője (1880. novemberétől); közben szabadidejében a madarakat tanulmányozta.

Tudományos munkássága szerkesztés

Észleléseiről folyamatosan tájékoztatta a Magyar Ornithológiai Központot (mai nevén Magyar Madártani Intézet). Kapcsolatban állt Chernel Istvánnal és Herman Ottóval, segédkezett Chernel madaras könyvének megírásában; madárgyomor-tartalmakat, valamint vonulási és előfordulási adatokat gyűjtött. Chernel a szombathelyi múzeumban természetrajzi osztály létesítését, és ott Vas megye teljes madárvilágának bemutatását tervezte, s ehhez Molnár Lajos segítségét is kérte. Ekkortól Molnár Lajos révén nagyon sok, Körmend és Molnaszecsőd környéki madár került muzeális gyűjteménybe.

Molnár Lajos nevéhez fűződik a fenyőrigó fészkelésének első bizonyítása - 1901-ben Molnaszecsőd határában találta meg először fészkelni Magyarországon. Hazánkban ő fogta be, és preparálta ki az első, és egyetlen havasi csókát,[1] amely azt bizonyítja, hogy ez a madár az Alpok hegyvidékéből néha hozzánk is átlátogat. Hagyatékában - kedvencei, a kolibrik mellett - még számos ritka, egzotikus madár is megtalálható, mint például Guatemala címerállata, a kvézál, és egy ma már kihalt faj, a karolina papagáj egy példánya.

Széles körű kapcsolatokat alakított ki külföldi kutatókkal, a New York-i, a Sydney-i, a koppenhágai Nemzeti Múzeum, a Kalkuttai Múzeum, az California Academy of Sciences és a washingtoni Smithsonian Institute ornitológusaival. A Smothsonian Ins. mint az egzotikus madarak kitűnő ismertetőjét meghívta belső munkatársának, de az ajánlatot visszautasította. A Magyar Ornitológiai Központ felvette rendes megfigyelői közé (1902); haláláig rendszeresen küldte be megbízható, pontos madárvonulási jelentéseit.

Gyűjteménye és publikációi szerkesztés

Múzeumában mind az öt világrész ornisa képviselve volt, mintegy 340 bel- és 300 külföldi, részben saját kezűleg, művészi módon kikészített, biológiai csoportokban felállított madárral, köztük mintegy 80 kolibrival.

Tudományos munkássága jórészt kiadatlan; Jegyzéke Molnaszecsőd teljes madárvilágának c. kézirata a Madártani Intézetben a háború során tűz martalékává vált. Kisebb publikációi az Aquila, a Természet, a Vasi Szemle és a Rábavidék hasábjain jelentek meg. – A Királyi Magyar Természettudományi Társulat r. tagja (1918). – Kitömött hazai és külföldi madaraiból sokat múzeumoknak és iskoláknak ajándékozott, a körmendi polgári iskolának madártojás-gyűjteményét adományozta. Madárgyűjteménye jelentős részét jelenleg a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskolában őrzik. A 154 kitömött madarat 1997. október 7-én védetté, 11 db. trópusi kolibri fajt különösen értékessé nyilvánították. A preparátumokat az iskolában állandó kiállításon helyezték el. "Molnár Lajos madárgyűjteménye" címmel a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola tanulmánykötetet adott ki. Emlékét Körmenden utcanév és emléktábla őrzi (1998. jún.).

Jegyzetek szerkesztés

  1. MOLNÁR LAJOS ornitológus. molnarlajos.gportal.hu. MOLNÁR LAJOS KULTURÁLIS ÉS FALUSZÉPÍTŐ EGYESÜLET

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Csaba József: M. L. (Vasi Szemle, 5. 1938. 5-6., 350-353.); Csaba József-Pátkai Imre: M. L. madárgyűjteménye (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1964. 2. 85-99.); Bankovics Attila: M. L. madárgyűjteményének muzeológiai és tudományos értékei (Körmendi Figyelő, 1997. ápr. 15., 5-6.); M. L. madárgyűjteménye. Szerk.: Nagy Zoltán (Körmend, 1997). Forrás: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., 2002. 624-625. p.