Kakukk

Kakukk
	Felnőtt példány, Pakisztán
	Repülő európai kakukk
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidae;
Csoport:	Otidimorphae;
Rend:	Kakukkalakúak (Cuculiformes);
Család:	Kakukkfélék (Cuculidae);
Alcsalád:	Valódi kakukkformák (Cuculinae);
Nem:	Cuculus; Linnaeus, 1758
Faj:	C. canorus;
Tudományos név
	Cuculus canorus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	A kakukk elterjedési területe költőhely (nyáron) költözési útvonal telelőhely feltételezhetően költ
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kakukk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukk témájú médiaállományokat és Kakukk témájú kategóriát.

A kakukk (Cuculus canorus) a madarak (Aves) osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.

ElőfordulásaSzerkesztés

Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. Vonuló madárként a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, más gazdamadár vagy dajkamadár fészkébe rakja a tojását. A telet Afrika trópusi részén tölti.^[2]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza körülbelül 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55–60 centiméter, testtömege pedig 110–130 gramm. Tollazata világos, hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsó része hasonlít a karvalyéra. Lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa. 12 tollú farka halvány hamuszürke.

ÉletmódjaSzerkesztés

Főként rovarokkal, különösen nagy testű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken állítólag olykor csapatokban figyelhető meg. Vándor madár.

SzaporodásaSzerkesztés

A kakukk költési időszaka május–július közt van. Fészekparazita madár, mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak.^[3] Kedvenc gazdamadarai a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy, de rajtuk kívül sok más madár fészkébe is rak tojást. A fiókák 12 nap után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik. A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan önállósítják magukat, addig is a dajkamadár szülők etetik őket.^[4]

A faj az irodalombanSzerkesztés

A kakukk és jellemző szaporodási módja, a fészekparazitizmus gyakran megjelenik irodalmi művekben.

Egy kakukkról szól Szakonyi Károly Madaras történet című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)