Monostori Károly (állatorvos)

(1852–1917) királyi tanácsos, állatorvos, szakíró, egyetemi tanár

Monostori Károly (1886-ig Krausz Károly) (Dés, 1852. november 7.Budapest, 1917. június 1.[4]) királyi tanácsos, állatorvos, szakíró.

Monostori Károly
SzületettKrausz Károly
1852. november 7.[1]
Dés
Elhunyt1917. június 1. (64 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (20-5-6)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Monostori Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: Krausz András és Román Rozália voltak.[5] 1874–1908 között oktató volt. 1874-ben szerezte meg oklevelét; 1874–1878 között tanársegéd volt az állatorvosi tanintézetben. 1878–1881 között Nagy-Küküllő vármegye központi állatorvosa volt. 1881–1888 között állami állatorvos lett és berendelték a földművelésügyi minisztériumba. 1884–1888 között az állatorvosi tanintézetben az állattenyésztés helyettes, majd 1888–1909 között tanszékvezető nyilvános rendes tanára volt. 1884–1899 között az Országos Állatvédő Egyesület Évkönyvét szerkesztette. 1888–1889 között a szülészet előadója volt. 1909-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága szerkesztés

Híve volt a Darwin-Haeckel-féle fejlődéselméletnek. Fellépett Weismann csíraplazma-elmélete ellen. Széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki. Fontos munkát végzett a járványos állatbetegségek megfékezésében. Háziállataink fajtáinak első rendszeres áttekintését állította össze[6] Szépirodalommal is foglalkozott. Színművei budapesti és vidéki színpadokon kerültek bemutatásra.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (20-5-6).[4]

Művei szerkesztés

Színművek szerkesztés

  • Babos kötény (1880)
  • Az utolsó kenet (1886)
  • A civis leánya (1895)

Könyvek szerkesztés

  • A szarvasmarha-tenyésztés alapvonalai (1885, 1901)
  • Az állatok ragályos betegségei és a védoltás (Budapest, 1887)
  • A ló és tenyésztése (Kovácsy Béla társszerzővel, 1889, 1892, 1905)
  • A sertés, annak tenyésztése és hízlalása (Kovácsy Béla társszerzővel, 1890)
  • Die Schweine Ungarns und ihre Züchtung Berlin (1891)
  • Könyv az egészséges állatok gondozásáról (Budapest, 1893)
  • Állatgyógyászat (Budapest, 1896)
  • A sertéstenyésztés alapvonalai (1896, 1898)
  • A lóismeret kézikönyve (Rekenye József társszerzővel, 1896)
  • Szülészeti műtéttan (1898)
  • Házi állataink egészségének fenntartásáról (Kolozsvár, 1899)
  • A juhtenyésztés alapvonalai (1900)
  • Ebtenyésztés (Budapest, 1909)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Monostori Károly, 1886-ig Krausz, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10760.htm
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
  4. a b Monostori Károly. [2020. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1218/1917. folyószám alatt.
  6. Alfred Brehm: Az állatok világa című könyv első magyar kiadásában jelent meg.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Budapest, 1953)
  • Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Budapest, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8