Morro Reuter

község Brazíliában

Morro Reuter (németül: Reutersberg) egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában. Népességét 2021-ben 6570 főre becsülték.[2]

Morro Reuter
Morro Reuter címere
Morro Reuter címere
Morro Reuter zászlaja
Morro Reuter zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
ÁllamRio Grande do Sul
MezorégióMetropolitana de Porto Alegre
MikrorégióGramado-Canela
Alapítás éve1993
PolgármesterCarla Cristine Wittmann Chamorro
Irányítószám93990-000
Körzethívószám51
Népesség
Teljes népesség6029 fő (2022)[1]
Tszf. magasság492 m
Terület88,066 km²
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 29° 32′ 16″, ny. h. 51° 04′ 51″Koordináták: d. sz. 29° 32′ 16″, ny. h. 51° 04′ 51″
Morro Reuter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morro Reuter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Területén természeti népek éltek, főként őslakos kaingangok, kisebb részben a jezsuita missziókból elmenekült guaranik; vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, és a domboldalakba vájt barlangokban laktak. Az európai gyarmatosítók érkezésével számuk lehanyatlott a telepesekkel való összecsapások és a betegségek miatt. Egykori jelenlétükre már csak az eldenevéresedett barlangokban található kezdetleges szerszámok utalnak.[3]

Az 1820-as évek végén hunsrücki evangélikus németek telepedtek le, az első házat Matthias Mombach építette 1829-ben, a Walachainak nevezett részen. A Reuter nevet a kialakuló település az egyik alapító család tiszteletére vette fel, akik egy fogadót tartottak fenn, amely fontos megállóhelye lett az itt áthaladó hajcsároknak és kereskedőknek. A telepeseknek szembe kellett nézniük a szokatlan környezettel, vadállatokkal, banditákkal, ellenséges bennszülöttekkel. A Rio Grande do Sult megrázó harcok, lázadások (Farroupilha-felkelés, föderalista forradalom) is negatív hatással voltak Morro Reuterre, ugyanis portyázó csapatok többször kifosztották a települést.[3]

1872-ben evangélikus templom épült, és Johann Wagner iskolát alapított. 1888-ban avatták fel Albino Sperb kereskedését, és ugyanekkor épült a Salão Wolf (ma Casarão) a Bohn család rezidenciájaként. 1902-ben Theodor Amstad megalapította Latin-Amerika legelső hitelszövetkezetetét (Caixa de Economia e Empréstimos Amstad), 1907-ben pedig bank alakult (Caixa Rural União Popular de São José do Herval), amely hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. A két világháború között, a Vargas-korszakban a németek állami szintű elnyomással szembesültek, az egyházi iskolákat megszüntették, a német tankönyveket és újságokat betiltották.[3]

1956-ban São Leopoldo község kerületévé nyilvánították, 1959-ben pedig az abból kiváló Dois Irmãos kerülete lett. Az 1960-as évek végén leaszfaltozták az országutat, az 1980-as években pedig az agrárkerületnek számító Morro Reuterbe megérkezett az ipar. 1992-ben függetlenedett és 1993-ban önálló községgé alakult.[3][4]

Leírása szerkesztés

Székhelye Morro Reuter, további kerületei nincsenek.[4] Az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum területén fekszik 450-760 méter magasságon, a községközpont 55 kilométerre északra van Porto Alegretől.[5]

Áthalad rajta a Rota Romântica, a túlnyomórészt német jellegű községeket összekötő tematikus turistaút.[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
  2. Morro Reuter. IBGE. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  3. a b c d História. morroreuter.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  4. a b História. IBGE. (Hozzáférés: 2023. január 7.)
  5. Dados Gerais. morroreuter.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  6. Morro Reuter. Rota Romântica. (Hozzáférés: 2023. január 17.)